Az utóbbi hetekben már várható volt, hogy az Államadósság Kezelő Központ lépni fog, ugyanis egyre több szó esett arról szakmai körökben, hogy az állampapírok nem oda jutnak el, ahová azokat a kormány szánta. Ugyanis a nagybankok privátbanki ügyfelelei vettek föl ezekre lombardhitelt, tulajdonképpen nem is feltétlenül saját döntésük nyomán, hanem a privátbanki ügyintézők beszélték rá erre az ügyfeleket, hiszen a banknak kedvező volt, hogyha értékesítési jutalékot kap az állampapírból – magyarázta Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádiónak. Ráadásul ez tökéletes fedezetül szolgált, még akkor is, ha a korábbi előírások szerint a lakossági állampapír a bank teljes fedezetben elfogadott értékpapírportfóliójának legfeljebb 10 százaléka lehetett. Ez azonban így is meglehetősen nagy mennyiség, tette hozzá.

Kevés ügyfélnél koncentrálódott egy igen jelentős összegű lombardírozott állampapír, miután egyes intézmények maguk döntöttek arról, hogy milyen beszámítási arányban fogadják el ezeket. Az összes ilyen történet, ahol nem mindenki számára elérhető konstrukcióról van szó, hanem a kedvezményezett ügyfelek bizonyos köre ér el az átlagosnál sokkal nagyobb hozamot, mindig

romboló hatású a teljes pénzügyi életre nézve

– emelte ki Korányi G. Tamás, hozzátéve, hogy emiatt helyesnek is tartja, hogy életbe lépett a korlátozás.

Mekkora hasznot lehetett elérni?

A tőzsdei szakértő példaként említette, hogy egy 95 százalékos beszámítási árnál, "hogyha erre valakinek volt fölösleges százmillió forintja, megvette rajta az államkötvényt, majd erre lombardhitelt vett föl, 95 milliót, akkor ugye 5 millió forint tényleges pénze volt benne, a többi 95 millióból ezt a kört újra megfuthatta". Persze ennek van időigénye, néhány hétbe beletelik, míg megkapta a hitelt, abból állampapírt vett, azt újra letette fedezetként és megvárta míg megjelenik az újabb hitelpénz a számláján. Tehát mondjuk négy ilyen kör esetén – figyelembe véve, hogy az állampapírnak 5 éves tartás esetén 4,95 százalék az éves hozama, ugyanakkor a lombardhitel kamata a legjobb ügyfelek esetén nemigen több 2 százaléknál –

az ügyfélnél megmaradt hozam elérheti a 60-70 százalékot is

– magyarázta Korányi G. Tamás.

Egy-egy ilyen ügylet egy-két hetes folyamat, tehát az Államadósság Kezelő Központ, illetve az MNB helyesen tette, hogy egy hetet hagyott a bejelentés és a szabály életbe lépése között, hiszen jó pár ügylet épp menet közben volt – fogalmazott a szakértő az InfoRádiónak. Hozzátette: újabb ügyleteket valószínűleg a bankok már nem is indítottak azóta, hiszen egy hét alatt ez nem is nagyon megy végig,

a folyamatban lévő ügyletek befejezésére azonban volt pár napjuk, ez teljesen méltányos.

Tehát október 14-e után új lombardhitelt prémium lakossági állampapírra nem folyósítanak, de a menet közben lévő ügyeleteket nem érinti az említett rendelkezés, erősítette neg Korányi G. Tamás, hozzátéve, hogy természetesen az október 14-éig megkötött szerződések tovább élnek, így feltehetően néhány száz ügyfél nagyon jól járt.

A tőzsdei szakértő végezetül megjegyezte, hogy a helyzet jól példázza azt, hogyha egy országban kettős kamatrendszer alakul ki, tehát a lakossági állampapírokra az állam extramagas kamatot fizet, miközben a pénzügyi élet összes többi szereplője nulla, vagy egész minimális kamatot kap, akkor mindenki megpróbál ügyeskedni.