Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Pálinkát kóstol egy résztvevő a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett Szent Miklós Pálinka Ünnepen 2013. december 5-én. A Brill Pálinkaház birskörtepárlata lett 2013-ban Magyarország Legjobb Pálinkája.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Tamás

Pörögnek a bérfőzdék, nagy az igény idehaza a pálinkára

Több mint ötmilliárd forint bérfőzési szeszadó futott be a közkasszába, olvasható a Magyar Nemzetben.

Egyre nagyobb a bérfőzdék népszerűsége – legalábbis erre lehet következtetni a hivatalos adatokból. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Magyar Nemzet kérdésére azt közölte, hogy

idén fél év alatt összesen majdnem másfél millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot készítettek az ország bérfőzdéi,

amely adat a tavalyit és az azelőttit is túlszárnyal.

A bérfőzés iránti érdeklődést leginkább a termés és a piaci viszonyok határozzák meg. Néhány évvel ezelőtt például rengeteg meggy került az üstökbe, miután olyan alacsony volt az átvételi ár, hogy nem érte meg leszedni a gyümölcsöt, sok termelő inkább pálinkát készíttetett belőle.

Mindezek mellett természetesen a főzés költsége is meghatározó. A pálinka előállítása literenkénti árának nagyjából a fele a bérfőzési szeszadó címén az államkincstárt illeti meg. Az adóhivatal ennek kapcsán arról tájékoztatta a lapot, hogy

az első félévben közel 5,3 milliárd forint futott be a közkasszába bérfőzési szeszadóból.

A bérfőzdéből származó párlatot csak a főzés megrendelője, a családja és vendégei fogyaszthatják el, értékesítése szigorú előírásokhoz kötött, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kis Péter András NAV-szóvivő.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×