Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Pálinkát kóstol egy résztvevő a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett Szent Miklós Pálinka Ünnepen 2013. december 5-én. A Brill Pálinkaház birskörtepárlata lett 2013-ban Magyarország Legjobb Pálinkája.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Tamás

Pörögnek a bérfőzdék, nagy az igény idehaza a pálinkára

Több mint ötmilliárd forint bérfőzési szeszadó futott be a közkasszába, olvasható a Magyar Nemzetben.

Egyre nagyobb a bérfőzdék népszerűsége – legalábbis erre lehet következtetni a hivatalos adatokból. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Magyar Nemzet kérdésére azt közölte, hogy

idén fél év alatt összesen majdnem másfél millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot készítettek az ország bérfőzdéi,

amely adat a tavalyit és az azelőttit is túlszárnyal.

A bérfőzés iránti érdeklődést leginkább a termés és a piaci viszonyok határozzák meg. Néhány évvel ezelőtt például rengeteg meggy került az üstökbe, miután olyan alacsony volt az átvételi ár, hogy nem érte meg leszedni a gyümölcsöt, sok termelő inkább pálinkát készíttetett belőle.

Mindezek mellett természetesen a főzés költsége is meghatározó. A pálinka előállítása literenkénti árának nagyjából a fele a bérfőzési szeszadó címén az államkincstárt illeti meg. Az adóhivatal ennek kapcsán arról tájékoztatta a lapot, hogy

az első félévben közel 5,3 milliárd forint futott be a közkasszába bérfőzési szeszadóból.

A bérfőzdéből származó párlatot csak a főzés megrendelője, a családja és vendégei fogyaszthatják el, értékesítése szigorú előírásokhoz kötött, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kis Péter András NAV-szóvivő.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×