A német államkötvények hozama, köztük a tízévesé eddig is negatív hozamú volt, nem is ez az újdonság: hanem az, hogy a hozamcsökkenés elérte azt a szintet, amikor már a 30 éves kötvény is negatívba váltott, bár nem nagyon - mondta az InfoRádióban Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő.

"Kétmilliárd eurónyi kötvényt bocsátott ki a Bundesbank, ebből mindössze 800 milliónyit vásároltak meg, igaz, az aukción kialakult átlaghozam -0,11 százalék. Ez azt jelenti, hogy aki megveszi, és lejáratig tartja, az a 100 eurós kötvényt 103 euróért veszi meg és 100 eurót kap a végén, tehát 30 év alatt 3 százalékot bukik.

Ez értelmetlennek tűnik, mert befektetőként azt gondolhatjuk, hogy a hozamcsökkenési periódus tovább tart, de hogy 30 évig kitart, azt senki nem gondolja. Itt inkább másról van szó: rövid távú spekulációról"

- fejtegette Korányi G. Tamás.

Mint mondta, inflációs veszély nincs, a német gazdaság lassul, recessziótól lehet tartani, a 0,11-ből könnyen lehet 0,15, majd 0,20, tehát akik most vesznek kötvényt, rövidtávú szempontok szerint vásárolnak.

"Nincs hová tenni a pénzt, megváltoztak azok a szabályok, amik az elmúlt 200 évben a közgazdaságtanban érvényesek voltak.

A kamat az elhalasztott fogyasztás bére; hogy nem most fogyasztom el a rendelkezésre álló pénzért kapható javakat, hanem majd egy év múlva, azért jár nekem többlet - ez megszűnt."

Ennek Korányi G. Tamás szerint demográfiai és termelékenység-növekedési okai is vannak.

A szakértő úgy látja, hogy a természetes személy számára legfontosabb szükséglet a nyugdíj, amit tőlünk nyugatra nem bíznak az államra, így jelentős problémává válik, hogy amit az emberek összespórolnak, úgy gondolják, arra kamatos kamat jár, de ők így nagy bajba kerülnek, csak abban bízhatnak, hogy nagyon csekély lesz az infláció.

Korányi G. Tamás szerinte van kiút: kockázatosabb befektetések után kell nézni, de ez egyelőre nem a magyar, hanem a német idősek problémája.