Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Kiszámolták, mennyit kell dolgozni egy új autóért

A magyarok kedvenc autóihoz például mintegy másfél évnyi fizetésre van szükség.

A legfrissebb számítások szerint egy átlagos magyarnak 7,1 évig kell dolgoznia, hogy egy saját ingatlant tudjon venni - persze eszerint közben másra egyáltalán nem költene. De mi a helyzet a kocsikkal?

8,7 havi átlagos munkabért kell félretennünk, hogy megvásárolhassuk az egyik legolcsóbb idehaza kapható autó, a Dacia Logan fapados változatát

– derül ki a Pénzcentrum számításaiból. A lap az elérhető listaárakkal és KSH adataival kalkulált: az április számok szerint a hazai nettó jövedelem 246 800 forint volt kedvezmények nélkül. Ezzel vetették össze például a Dacia 2,15 milliós alapárát. A KIA Picanto 2,92 millió forintos indulóárát pedig 11,8 hónap alatt lehetne összespórolni a magyar átlagfizetésből.

A cikk szerint a magyarok két kedvenc autójáért a Suzuki Vitaráért (indulóára 4 millió forint) és az SX! S-Crossért (kezdőára 4,14 millió forint): ezekhez majd másfél évnyi fizetést kell felhalmozni.

Kiszámolták mindezt az elektromos autók csúcsának számító Tesla modelljeire: még a legolcsóbb Model 3 is hozzávetőleg 18 millió forint, ami több mint 6 évnyi fizetést jelent, a legdrágább példányért (46,5 millió forint) majd 16 évet kell gürcölni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×