Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halászai a balatoni őszi haltelepítéshez lehalásszák a halállományt a Balatonlelle- Irmapusztai Tógazdaságban 2018. szeptember 26-án. Az itt kifogott háromnyaras pontyokat a Balatonba telepítik.
Nyitókép: A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halászai a balatoni őszi haltelepítéshez lehalásszák a halállományt a Balatonlelle- Irmapusztai Tógazdaságban 2018. szeptember 26-án. Az itt kifogott háromnyaras pontyokat a Balatonba telepítik. (MTI/Varga György)

Tévhitek a balatoni halakkal kapcsolatban

A balatoni halászat leállítása óta a horgászok egyre jobb fogásmennyiségről számolnak be, ugyanakkor a vendéglátás nem sínylette meg ezt a döntést, mivel a part menti vendéglőkben nem mutatkozik jelentős igény a balatoni halból készített ételekre - erről ír szerdai számában a Magyar Nemzet.

A lap felidézi, hogy a Balatonon 2013-ben tiltották be a halászatot, azóta csak a horgászat engedélyezett a tavon. Ugyanakkor rendszeresen hangot kap az a vélemény, hogy a Balaton partján nem lehet a tóból kifogott halat kapni. A cikk megjegyzi: a tiltás előtti években is elvétve lehetett igazi balatoni halat kapni a tó partján.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek cáfolta, hogy a vendéglősök részéről jelentős igény mutatkozik a Balatonból kifogott zsákmányra. Példaként említette, hogy a társaság a Balaton vizének leeresztésekor a Sió-csatorna zsilipjénél kifogott halakat eladásra kínálta, de a felkínált mennyiségnek csak a töredékét tudta értékesíteni.

Tévhitnek nevezte azt is, hogy a balatoni halászat 2013-as betiltását megelőzően a tó partján nyaralók nagyrészt balatoni süllőt ettek. Adatai szerint a halászat utolsó évében 2,6 tonna süllőt fogtak a Balatonból, míg a tó partján elfogyasztott mennyiség 60-80 tonna körül alakult. A vendéglőkben és árusítóhelyeken legfeljebb marketingfogásként szerepelt, hogy balatoni süllőt lehet kapni, a valóságban a süllők nagyon kis hányada származott a Balatonból - jegyezte meg.

Sok volt a visszaélés

Balogh Tibor, a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi balatoni halászat nem fenntartható módon folyt. Példaként hozta, hogy Csopakon a halászat éveiben, a Kerekedi-öbölnél évről évre történt haltelepítés, ám pár nappal a telepítés után a halászok már "lehúzták" hálóval az egész környező területet. Elmondása szerint az is előfordult, hogy a Hortobágyról hozott halakat telepítettek a tóba, majd pár nap múlva ezeket lehalászták, és az áruházakban balatoni halként árulták.

Balogh Tibor elmondta: 2013-at megelőzően évről évre csökkent a fogásmennyiség, a tendencia csak az elmúlt években fordult meg. Korábban tenyérnyi méretű keszegeket tudtak csak fogni, de most már a tipikusan nagy, egy kiló fölötti dévérkeszegből is egyre több van - tette hozzá.

Az elnök pozitív változásként értékelte, hogy a Balatonba telepített halakat jelenleg a tó vízgyűjtő területén található vizekben tenyésztik, így ezek a halak voltaképpen már ivadékkoruktól kezdve balatoni vízben vannak.

Kitért arra, hogy horgászathoz nem kell minden horgásznak kiváltania az engedélyt: aki csak ki szeretné próbálni ezt a rekreációs tevékenységet, annak elég turista állami horgászjegyet váltania, ami kevés adminisztrációt igényel.

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×