A mostani kitörést megelőzően évek óta nem volt jelen a betegség Szlovákia ezen térségében, míg Magyarországon tavaly április óta (Borsod megyében októbertől) folyamatos a fertőzés a vaddisznóállományban – igaz, házi sertésben még nem mutatták ki.

A szomszéd ország szakemberei, az ottani vadásztársaság vezetője és a tenyésztők is azt feltételezik, éppen fordított irányban érkezett a vírus, és egy határon átkelő vaddisznó vitte át hozzájuk a fertőzést - írja a BOON. Szlovák lapértesülés szerint ugyanakkor "egy fertőzött vaddisznó a láz és a rosszullét miatt nem igazán kóborol. Általában egy helyen lefekszik, és ott elpusztul. Ez valójában kizárja annak az esélyét, hogy a fertőzött vad bejöjjön a mi területünkre."

A kitörés körül elrendelt védő- és megfigyelési körzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is átnyúlik.

Ugyanakkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) interaktív térképe azt mutatja, hogy a hatvan kilométeres körben elrendelt megfigyelési körzet hiába nyúlik át Borsodba egészen Ricséig, Cigándig, Karcsáig és Karosig, hiszen az egész megye vagy megfigyelési vagy védőkörzetnek számít már jó ideje, így ebben nincs újdonság - emlékeztet a lap.

Az Új szó helyszíni riportjában azt írja, olyan udvarban ütötte fel a fejét a betegség, ahol a gazda összesen négy sertést tartott. Bár a fertőzést csak az egyik állatnál mutatták ki, mindegyiket el kellett pusztítani.

Az óvintézkedések keretében nemcsak ezt a négy állatot, hanem a településen tartott összes disznót le kell ölni.

A lapnak név nélkül nyilatkozó gazda elismerte, hogy nem voltak az állatai bejelentve, de véleménye szerint ennek nincs jelentősége a betegség szempontjából, hiszen azonnal állatorvost hívott, amint látta a tüneteket az állaton, míg tud olyanról, aki a beteg disznót leölte és elásta, de nem szólt a hivataloknak.

Choma István, a nagytárkányi Tisza Vadásztársaság vadászgazdája úgy nyilatkozott az Új szónak, hogy harminc év alatt még egyszer sem találkozott a betegséggel.

Mivel egy vaddisznó akár harminc kilométert is megtesz egy nap, és a határt elválasztó Tisza átúszása sem jelent számára gondot, így élelem után kutatva könnyen átjuthatott fertőzött állat a határ túloldalára. A betegség pedig nemcsak közvetlen érintéssel, hanem például a lekaszált szénával is bevihető.

Az örösi eset kapcsán mind a szlovák, mind a magyar állat­egészségügyi szakemberek haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket. A magyar Országos Járványvédelmi Központ azonnali intézkedéseket rendelt el az érintett községek területén: többek között a sertésállományok összeírását és klinikai vizsgálatát, valamint a sertésszállítások korlátozását, illetve hatósági engedélyhez kötését.

Közben a hazai vaddisznóesetek is újabb lépésekre kényszerítették a szakembereket.

Az intézkedés révén több Jász-Nagykun-Szolnok megyei vadgazdálkodási egység is ideiglenes magas kockázatú területté vált.