eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
A Huawei kínai távközlési vállalat logója a Hannoveri Vásáron 2019. április 1-jén. Ebben az évben Svédország az április 5-ig tartó vásár díszvendége.
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Schlüter

Megszólalt a Huawei vezére: ezt lépik az amerikai szankciók hatására

A saját fejlesztések felgyorsításán, illetve más beszállítókkal való együttműködéseken keresztül igyekszik fenntartani előnyös helyzetét a piaci versenyben az amerikai szankciók által sújtott Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat - nyilatkozta Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei), a Huawei Technologies alapítója a Bloomberg amerikai hírügynökségnek, egy hétfőn közzétett interjúban.

A cégvezér elismerte, hogy az amerikai megszorító intézkedések lefaragnak a Huawei két éve fenntartott versenyelőnyéből, amelyet komoly erőfeszítések árán szerzett meg olyan versenytársakkal szemben, mint az Ericsson AB vagy a Nokia Oyj távközlési vállalatok, míg 2018-ban már az Apple-t is maga mögött hagyta az okostelefonok eladása terén.

Zsen ugyanakkor hangsúlyozta: csupán idő kérdése, hogy a Huawei saját megoldásokkal álljon elő, hiszen már évek óta gyárt mikrochipeket, amelyeket ma már a saját gyártású okostelefonjaiban is használ.

Emellett pedig telefonok és szerverek számára is fejlesztenek operációs szoftvereket - tette hozzá, miközben azonban hárította az azzal kapcsolatos kérdéseket, hogy mégis mennyi időre van szüksége a vállalatnak a saját megoldásokra való átállásra.

A kínai cég már számos áramkört és alkatrészt fejlesztett ki saját okostelefonjai számára, de a legfejlettebb technológiát képviselő alkatrészek terén amerikai beszállítóktól függ.

A korábban a nyilvánosságtól elzárkózó vezérigazgató - aki idén január előtt legutoljára 2015-ben nyilatkozott a külföldi sajtónak - az elmúlt hónapok során egyre inkább a rivaldafénybe kényszerült annak érdekében, hogy minél inkább enyhítse az amerikai-kínai kereskedelmi háború kereszttüzébe került vállalatát érő károkat.

A kínai Huawei Technologies tavalyi 105 milliárd dolláros (721 milliárd jüan) forgalmával a világ legnagyobb mobil távközlési berendezésgyártója volt.

Évente mintegy 70 milliárd dollárt fordít alapanyagok és alkatrészek beszerzésére világszerte, ebből 11 milliárd dollár értékben vásárol amerikai cégektől alkatrészeket.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium azonban május közepén feltette a Huaweit és hetven leányvállalatát arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek. Ezek a vállalatok az amerikai kormányzat engedélye nélkül nem vásárolhatnak alkatrészeket vagy technológiát amerikai cégektől.

Néhány nappal később pedig az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma formálisan is megtiltotta amerikai termékek eladását a kínai telekommunikációs óriásvállalatnak. Ennek eredményeként a Google május 19-én bejelentette, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium rendeletének értelmében felfüggeszti több együttműködését a Huawei-jel, a leállítandó szolgáltatásokat azonban még nem részletezte.

Amerikai tisztségviselők korábban "veszélynek" nevezték a kínai óriásvállalatot, és azért lobbiztak a szövetséges országoknál, hogy ne használjanak a Huawei által gyártott eszközöket az ötödik generációs mobil hálózati fejlesztési projektek megvalósítása során.

Az Egyesült Államok állítása szerint a Huawei távközlési berendezései kémkedésre adnak lehetőséget a kínai hatóságoknak. A Huawei és a kínai kormány több alkalommal is visszautasította az Egyesült Államok állításait és bizonyítékok bemutatására szólította fel.

A vádakkal kapcsolatban a cég alapítója egy múlt heti interjúban úgy fogalmazott: a Huawei magánvállalat, termékeinek vásárlása és használata kizárólag személyes preferencián alapuló felhasználói döntés kellene hogy legyen, nem pedig politikai játszmák tárgya.

A Huawei-jel szemben felmerülő másik vád, hogy a cég az ipari kémkedés és a nagyrészt amerikai csúcstechnológiás megoldások ellopásának eszközeivel tört fel ilyen gyors ütemben.

Zsen ezzel kapcsolatban a hétfőn megjelent interjúban úgy fogalmazott: előbbre tartanak az Egyesült Államoknál, ahol még nem is állnak rendelkezésre azok a technológiák, amelyeket a Huawei használ. Aláhúzta: "ha le lennénk maradva, Trumpnak semmi oka nem lenne rá, hogy ilyen fáradhatatlanul támadjon minket".

Azokkal a találgatásokkal kapcsolatban, hogy Peking esetleg az amerikai szankciókra válaszul megtorló intézkedéseket vezetne be az Apple amerikai technológiai óriásvállalattal szemben, Zsen a Bloombergnek elmondta: "ez egyrészt nem fog megtörténni. Másrészt, ha mégis megtörténne, én fogok ellene elsőként tiltakozni".

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 08:55
×
×
×
×