Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Oklevél egy végzős hallgató kezében a Kecskeméti Főiskola diplomaátadó ünnepi szenátusi ülésén 2016. február 27-én. Az eseményen az a tizenhét hallgató is átvette oklevelét, akik elsőként végeztek duális képzésben Magyarországon.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Ennyi pluszpénzt jelent a diploma

Még mindig a diplomás végzettségekkel lehet a legjobban keresni - derül ki egy, a Magyar Nemzet által idézett felmérésből.

Autóipar, építőipar, adminisztráció, szállítmányozás és értékesítés – ezek azok a területek, ahová – a felmérések szerint – leginkább keresik az érettségivel rendelkező munkaerőt. Az érettségi vizsgák javában zajlanak, ennek kapcsán lapunk utánajárt, mire is elég ma a középiskolai végzettség, lehet-e boldogulni diploma nélkül. A fizetési adatok szerint nagyságrendekkel jobb helyzetben vannak a felsőoktatásban végzettek. Egyetemi és főiskolai diplomával ma bruttó 400 ezer forint feletti átlagkeresetre lehet számítani. Aki továbbtanulás helyett megáll az érettségi vizsgánál, ennél durván százezer forinttal vihet haza kevesebbet, de még így is 17 százalékkal jobban keres, mint akinek érettségije sincs - írta a Magyar Nemzet.

A Workania által működtetett Fizetések.hu felmérése alapján az érettségizett munkavállalók átlagkeresete bruttó 304 ezer forint, érettségi nélkül pedig bruttó 260 ezer forint. A különbség tehát 17 százalék – fogalmazott a lapnak Ficza János.

Egy korábbi felmérés arra is rámutat, hogy az alacsonyan iskolázottak fizetése nagyobb mértékben emelkedett, mint a diplomásoké. A szakközépiskolát végzett munkavállalók fizetése 2013 és 2018 között bruttó 155 ezerről 233 ezerre változott, ami ötvenszázalékos emelkedés. Az érettségizett és OKJ-végzettségűek bére, 45 százalékos növekedés után, 270-280 ezer forint körül mozgott tavaly. A főiskolát
végzettek körében 25, egyetemi diplomásoknál 35 százalékos a növekedés, de náluk jóval 400 ezer fölé rúgnak a bérek.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×