eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
A magyar történelem évszázadait felvonultató zászlósor a Honfoglalástól napjainkig Tökölön, a Csépi út és a Fő út kereszteződésénél.  MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Varga Mihály ritkán hallott számokról beszélt

A külhoni magyarság támogatásáról és annak hasznáról is beszélt a pénzügyminiszter pénteken a Székelyfesztivál megnyitóján.

A magyarságnak itthon és külhonban is minden területen együtt kell dolgoznia azért, hogy a jövőben is az erősödő nemzetek sorába tartozzon - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken, az V. Székelyfesztivál megnyitóján, a budai Millenárison.

Az elmúlt évek kormányzati döntéseinek köszönhetően mára ismét élővé vált az összeköttetés a határon túli és az anyaországi magyarság között. Egyre több területen alakulnak ki és erősödnek meg a gazdasági kapcsolatok, egyre jobb az együttműködés az oktatás és a kultúra területén, és mindez magával hozza, hogy egyre többen utaznak üzleti és turisztikai célból az anyaországba, illetve innen a Kárpát-medence különböző területeire.

Támogató programok

A kapcsolatépítésben kiemelt szerepe van a külhoni magyarok szülőföldön való boldogulását támogató programoknak és az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakításának. A szakmai segítségnyújtás mellett jelentős anyagi forrásokat is biztosít a kormány a határon túli magyar vállalkozások számára.

  • A kormány az elmúlt három évben 460 vállalkozásfejlesztési projekt megvalósításához járult hozzá több mint kétmilliárd forinttal,
  • Erdélyben több mint 200 fejlesztést segített, több mint egymilliárd forinttal - mondta a tárcavezető.

Hozzátette, jól fektetik be ezeket a pénzeket, egy közelmúltbeli kutatás szerint ugyanis

egy forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább két forinttal növeli a Kárpát-medence gazdasági teljesítményét.

Kitért arra is, hogy a kormány már hosszú ideje tematikus éveket hirdet meg, amelyek keretében a külhoni magyarság egy-egy kiemelt célcsoportját támogatják: 2016. a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve volt, 2017-ben a külhoni magyar családi vállalkozásokra koncentráltak, 2018-ban indult a külhoni magyar családok programja, 2019-ben pedig a külhoni magyar gyerekek éve keretében azon vállalkozások fejlődését támogatják, amelyek gyermekbarát tevékenységet folytatnak, gyermekbarát szolgáltatást nyújtanak.

A vállalkozások támogatása fontos, mert aki vállalkozik, az szülőföldjén teremt jövőt maga és családja számára, valamint teremt munkahelyet és megélhetést a közösség tagjainak. A tematikus évek keretében megvalósult kutatások a miniszter szerint alátámasztják, hogy

a külhoni magyar vállalkozók 60 százaléka, illetve a családi vállalkozók 70 százaléka nem tervezi elhagyni szülőföldjét.

Varga Mihály beszélt arról is, sokszor éri a kormányt az a kritika, hogy túl sok figyelmet fordít a külhoni magyarságra, pedig így tesz minden európai ország, amelynek élnek a határon túl az adott nemzethez tartozó honfitársai. Példaként Németországot említette, amely Magyarországon iskolákat, egyesületeket, német nyelvű egyetemet működtet.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×