eur:
411.1
usd:
395.19
bux:
79283.92
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Helyzetbe hozzák a nagyokat is a kisüzemi sörfőzdék

Megduplázták tavaly a kibocsátásukat a kisüzemi sörfőzdék, és ehhez az is nagyban hozzájárult, hogy már a profilt váltó Pécsi Sörfőzde sem nagy sörgyártóként fizet jövedéki adót - mondta az InfoRádiónak Gyöngyösi Balázs, a Világgazdaság rovatvezető-helyettese.

2017 júliusától a korábbi 8 ezer helyett évi 200 ezer hektoliterre emelte a jövedéki törvény a kisüzemi sörfőzde-minősítés felső határát (így tehát egy korábbi nagyobb sörfőzde is kisüzeminek számíthat), az új szabályokkal 2018 volt az első teljes év - emlékeztet a szakember. A befizetett jövedéki adóból lehet következtetni a kisüzemi sörfőzdék által előállított sör mennyiségére.

Az adóhatóság adataiból kiderül, hogy tavaly megduplázták a kibocsátásukat a kisüzemek, az általuk előállított sör mennyisége meghaladta az egymillió hektoliterfokot. Az 1,08 millió hektoliterfokos mennyiség után 874,9 millió forint jövedéki adót fizettek be, szemben a 2017-es 442,4 ezer hektoliterfokkal, amely 546,2 millió forintos bevallott adóval párosult.

A NAV közlésére reagálva Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke a Világgazdaságnak elmondta, a duplázáshoz a szegmens dinamikus fejlődése mellett az is nagyban hozzájárult, hogy már a profilt váltó Pécsi Sörfőzde sem nagy sörgyártóként fizet jövedéki adót.

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után elárasztotta a belpiacot a silány minőségű, olcsó importsör, hosszú évekbe telt, mire visszaszorult a keresletük. A fogyasztói trendek változásával azonban kiszorulnak a kínálatból, a helyüket fokozatosan a prémium- és szuperprémium-termékek veszik át
– emelte ki a kisüzemek több mint 90 százalékát, 54 főzdét tömörítő KSE elnöke.

Annak ellenére, hogy ma már a nagy sörgyártók is előszeretettel kísérleteznek különleges komlózású termékekkel, a magyar sörpiac továbbra is elsősorban az alsó erjesztésű, lágyabb söröket preferálja. Ugyanakkor egyre nő a kereslet a különleges termékek iránt, itt pedig megfigyelhető az, hogy

a kisüzemi főzdék kísérletezései, fejlesztései helyzetbe hozták a nagyüzemeket is, melyek felismerték, hogy nem maradhatnak ki a söripari forradalomból

- erről már Gyöngyösi Balázs, a lap rovatvezető-helyettese bezsélt az InfoRádiónak.

Hozzátette, egy kis sörfőzde elindítása 200-300 millió forintos beruházás, és sokan nehezen indulnak el, mert nem kapnak olyan könnyen beruházási hitelt, mint például a borászok, pedig onnantól kezdve, hogy a rendszert felépítik, és naponta 500-1000 literes sörmennyiséget előállítanak, akár még exportőrként is megjelenhetnek.

A kisüzemi sörfőzdék hazai részesedése egyébként jelenleg 1,5-2 százalék, ami valószínűleg 4-5 százaléknál nem is fog magasabbra emelkedni. A magyar ugyanis Gyöngyösi Balázs szerint nem olyan piac, mint a brit vagy a tengerentúli, ahol sokkal kiegyenlítettebb a verseny - ott már 10-12-15 százalékos részarány is van. Magyarországon és a régióban viszont borítékolható, hogy mindig egy számjegyű lesz a kézművesek részaránya. A 4-5 százalék eléréséhez is szükség lehet a szakértő szerint arra, hogy állami beavatkozással biztosítsák, hogy a nagyobbak ne éljenek vissza gazdsági súlyukkal, és például a vendéglátásban egyenlő feltételek legyenek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×