Hét év után először szigorodik a magyar monetáris politika - derült ki a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülésén. A 10 pontos kamatfolyosó-szűkítéssel olyan jelenségekkel szembesülhetnek az adósok, amilyenekkel az elmúlt években nem kellett; ilyen lehet a bankközi kamatok emelkedése, ami a változó kamatozású hitellel rendelkezők esetében törlesztőemelkedést hozhat - magyarázta a kamatülést követően előállt helyzetet Palkó István, a Portfolio.hu vezető elemzője.

"Most az a kérdés, hogy milyen mértékű emelkedés következhet. Mi azt látjuk, hogy

nem lesz drasztikus, néhány tized százalék a következő hetekben, hónapokban elképzelhető, ami pár száz, egy-két ezer forintos törlesztődrágulást jelent"

- ecsetelte a vezető elemző.

Hogy a hitelek hány százaléka változó kamatozású, arról Palkó István elmondta, a lakáshitelek terén van erről ismeret: 60 százalék azoknak az aránya, akik változó kamatozású hitellel rendelkeznek, az ő esetükben sem rögtön jön a változás.

Fontos, hogy a forintosított devizahiteleknél a "fordulónap" háromhavonta jön, tehát a legközelebbi fordulónapon jöhet a drágulás; akinek egy napja volt a fordulónapja, az most 3 hónapig semmit nem fog érzékelni még. Akik most vesznek fel hitelt, minél előbb kell, hogy minél alacsonyabb kamatszinten hozzájuthassanak és minél alacsonyabb törlesztőrészlettel.

A magyarok egyébként - Palkó István szerint - kezdenek elfordulni a változó kamatozású hitelektől,

ma már 90 százalékban legalább 5 éves kamatperiódusra vesznek fel kölcsönt; kockázatkerülők lettek az emberek.