A jegybank honlapján pénteken közzétett tanulmányban megjegyezték: a vizsgált európai országokból a magyar lakossági fogyasztók relatív terhei a legmagasabbak az alacsony, az átlagos és a magas jövedelmű kategóriákban is.

Az alacsony jövedelműek Magyarországon a nettó jövedelmük 1,13 százalékát, pénzügyi tranzakciós illeték nélkül számolva 1,09 százalékát költik átlagosan havonta bankolásra.

A magyarokat

• a bolgárok és portugálok követik 0,74 százalékkal,
• Olaszországban 0,48 százalék,
• Németországban 0,35 százalék,
• Spanyolországban 0,26 százalék,
• Svédországban 0,24 százalék,
• Romániában és Lengyelországban 0,23 százalék,
• Dániában 0,19 százalék,
• Franciaországban 0,18 százalék,
• az Egyesült Királyságban pedig 0 százalék

ez a ráta.

Európa legtöbb országában a bankok csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjakért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak le. Ezzel szemben Magyarországon az ügyfelek a számlacsomagok túlnyomó többségénél a tranzakciókat közvetlenül terhelő díjakkal szembesülnek az átutalásoknál.

Miközben Magyarországon a vizsgálatba bevont 57 számlacsomag mindössze 19 százalékára volt jellemző a csomagáras számlázás, a vizsgált 60 külföldi számlacsomagnál már 80 százalék volt ez az arány - derül ki a tanulmányból.

A jelenlegi árazási struktúra mellett az átutalások használatának mérsékelt növekedése is jelentős emelkedést okozna a hazai fogyasztók bankolási költségeiben - állapította meg a jegybank. Ez nagymértékben hátráltathatja a 2019-ben induló azonnali fizetési rendszer elterjedését és készpénzhasználatot kiváltó hatását - tették hozzá.

A sikeresen működő azonnali fizetési rendszerekben a lakossági fogyasztókat jellemzően nem terhelik tranzakciókhoz kapcsolódó közvetlen költségek - összegezte az MNB.

A jegybank szerint az európai trendekkel összhangban minden magyarországi lakossági fogyasztó számára alapszolgáltatásként kellene biztosítani a jövőben, hogy a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson.

Az MNB tanulmányában 11 európai uniós ország, országonként két-két, a lakossági piacon jelentős részesedéssel bíró hitelintézet - országonként mintegy öt számlacsomagjának - adatait hasonlították össze a magyar adatokkal. Magyarországon 11 bank 57 számlacsomagját vonták be a vizsgálatba.