Az egynapos jegybanki fedezett hitel és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.

A jegybanki alapkamat 2016. május 25-e óta áll ezen a szinten.

A kamattartás megfelelt a várakozásoknak.

A monetáris tanács szerint a laza kondíciók fenntartása szükséges

Az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható, aminek biztosítása érdekében a monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének és a laza monetáris kondícióknak a fenntartása szükséges - közölte a testület.

A laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon hagyta. Emellett a tanács szeptemberben a 2018 negyedik negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.

A közlemény szerint a testület ezúttal is hangsúlyozta: a monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése az inflációs kilátások függvénye.

Októberben az infláció 3,8 százalékra, míg a maginfláció 2,6 százalékra emelkedett. A testület megítélése szerint az év utolsó két hónapjában az infláció mérséklődik, ugyanakkor némileg 3 százalék felett marad. Az üzemanyagárak mérséklődése az infláció csökkenésének irányába hat, miközben az erősödő fogyasztás az inflációs alapfolyamatok fokozatos emelkedéséhez vezet, ami biztosítja, hogy 2019 közepétől az infláció fenntartható szerkezetben érje el a 3 százalékos célt - írják.

A tanács szerint az inflációs várakozások továbbra is alacsonyan horgonyzottak. Az eurozónában az inflációs alapfolyamatok az Európai Központi Bank (EKB) előrejelzése szerint az elkövetkező években is visszafogottak maradnak.

A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy az ágazatok széles körében folytatódik a gazdasági növekedés. A kibocsátás alakulásában változatlanul markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. A GDP-növekedés 2018-ban élénkül és 4,4 százalékon alakul, majd - az aktuális előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett - 2019-től fokozatosan lassul. Eközben a folyó fizetési mérleg egyenlege hosszabb távon is pozitív tartományban marad.

A közlemény kitér arra is, hogy a volatilis nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel. A jegybank ezen folyamatokat elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli, azok tartósságára helyezve a hangsúlyt. Hozzáteszik, az euroövezetben a piaci várakozások szerint továbbra is lazák maradhatnak a monetáris kondíciók, az Európai Központi Bank döntései jelentős hatást gyakorolhatnak az MNB monetáris politikájára.

A testület közleményében felidézi: a szeptemberben bemutatott eszköztár-stratégia alapján 2018 végén kivezetik a három hónapos betéti eszközt. A jövőben a kötelező tartalék veszi át az irányadó eszköz szerepét. A jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat.

A hosszú hozamokra ható nem-konvencionális eszköztár finomhangolása keretében befejeződtek a másodlagos piaci jelzáloglevél-vásárlások, év végéig lezárulnak az elsődleges piaci jelzáloglevél-vásárlások, és kivezetik a monetáris politikai IRS-eszközt. A tanács ezenkívül 2019 elején elindítja a növekedési hitelprogram fix konstrukciót, a kibocsátásra kerülő likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.