Az elmúlt 12-15 évben az európai országok bruttó hazai termékükből mintegy másfél százalékkal kevesebbet fordítottak kutatási-fejlesztési (k+f) kiadásokra, "mint észak-amerikai, kelet-ázsiai, délkelet-ázsiai, sőt dél-ázsiai versenytársaik" - jelentette ki Werner Hoyer az EU pénzügyminisztereinek informális bécsi találkozóján adott interjúban. "Aki azt gondolná, hogy ennek nem lesznek negatív következményei a versenyképességre és a termelékenységre nézve, az nagyon téved" - figyelmeztetett.

Elmondta: az uniós országok többsége nem tartja be a lisszaboni szerződésben lefektetett célt arról, hogy a bruttó hazai termék három százalékát kutatási és fejlesztési célokra fordítják. Az uniós átlag valójában sokkal inkább kettő, mint három százalék. "Sokkal innovatívabbakká kell válnunk, és a beruházásokat is ebbe az irányba kell terelnünk" - fogalmazott az EIB elnöke. "Ellenkező esetben nem fogunk tudni lépést tartani a világgal. Az informatikai piacot például már úgy, ahogy van, megkaparintották az amerikaiak és a kínaiak" - figyelmeztetett.

"A másik ilyen fontos terület, amely komoly gondokat okoz, az az infrastruktúra. A genovai hídomlás ebből a szempontból egy fontos figyelmeztetőjel volt. Persze összességében azért annyira nem rossz a helyzet, mint a genovai hídnál volt, de hasonló eset azért bárhol megtörténhetett volna" - fejtette ki Werner Hoyer, emlékeztetve egyúttal három olyan rajnai hídra, amelyeket már csak terhelési korlátozással lehet használni.

Egy OECD-tanulmányt idézve az EIB elnöke hangsúlyozta, hogy a nagy infrastrukturális projektek esetében a bekerülési értéknek még legalább az ötven százalékát kell renoválására és modernizálásra fordítani az objektum teljes élettartama alatt. "Nem lehet egyszerűen egy új aszfaltréteg terítésével letudni a dolgot". Az uniós átlag ehelyett legfeljebb csak a bekerülési érték egy harmada. "Programot kell indítanunk vagyonunk megőrzésére" - szögezte le az EIB elnöke.