"Az EU nem akarja fokozni a helyzetet, de ebben az esetben nem maradna más lehetőségünk" - mondta Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos, aki aggasztónak nevezte, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium májusban vizsgálatot indított annak felderítésére, nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a nagymértékű jármű- és alkatrészimport.

Ilyen vizsgálat előzte meg az acél- és alumíniumárukra kivetett importvámok elrendelését is.

Az uniós biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kettő nem említhető egy lapon, az újabb korlátozásoknak "katasztrofális" következményei lennének, mivel az EU acélt és alumíniumot 6,4 milliárd, gépjárműveket és autóalkatrészeket viszont több mint 50 milliárd euró értékben exportált tavaly az Egyesült Államokba.

Malmström kiemelte: az acél- és alumínium piacán legalább valóban és tagadhatatlanul problémás a helyzet a globális túltermelés miatt, amelynek Kína a gyökere, a járművek esetén azonban nincs szó ilyesmiről.

Az Egyesült Államok autóipari szektora "egészséges", kivitele jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben, és fontos megjegyezni azt is, hogy az amerikai autógyártók nem kérték beavatkozásra a kormányt, ahogyan a szakszervezetek, az autókereskedők és a kereskedelmi kamara sem . "És hogy miért? Mert az amerikai gépjárműipar is szorosan integrálódott a globális ellátási láncokba, ezek megszakítása pedig a termelés, a beruházások és a foglalkoztatottság csökkenését eredményezné az Egyesült Államokban is" - tette hozzá a biztos.

"Az autóipari védővámok tehát sem nem kívánatosak, sem nem indokoltak"

- fogalmazott Malström.

Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság elnökének jövő heti washingtoni látogatásán sikerül enyhíteni a feszültséget, a brüsszeli testület ugyanakkor előkészít egy listát azokról a termékekről, amelyeket - szükség esetén - ellenintézkedésként büntetővámokkal sújtana. Egyelőre nem tudni, hogy ez a lista milyen termékeket tartalmazhat.