A május 31-i határidőt követően megjelentek a 2017-es esztendő boltos beszámolói is, és ezekkel együtt a különféle értékelések, mérlegek is - írja a blokkk.com. Az egyik hagyományos, egyébként a legátfogóbb boltos rangsor a Trade Magazin összeállításában nem csak az élelmiszerboltok forgalmát, hanem az egyes láncok boltjainak számát is bemutatja. Ez fontos információ, hiszen nem közömbös az értékelésekben, hány bolttal is ügyködik egy-egy lánc. Persze, egyebek mellett az is számít, milyen nagyok a boltok, hiszen például az Auchan 19 nagy alapterületű hipermarkettel nagyobb forgalmat csinál, mint a Penny kétszáznál több diszkonttal.

És a kisbolt-nagybolt versenyképességének különbözősége éppen a legnagyobb gondja a magyar láncoknak.

Kíméletlen a nyomás: a legtöbb nyűg a kisboltokkal jár

De hát az alaposságnak megvan a maga folyománya is, főleg, ha a 2017-es mutatókat összehasonlítjuk az előző évivel, vajon mi is változott. Elöljáróban azonban meg kell jegyezni, hogy a kisbolt jár a legtöbb munkával és a legnagyobb költségekkel. Sok településre kell egy-egy kisboltba kevés árut eljuttatni, ami például irdatlan fuvarköltséget jelent, egy-egy darab, kilónyi, vagy liternyi élelmiszerféleségre számolva, szemben a nagyobb alapterületű hálózatokkal. és a szervezeti elaprózottság további hátrányokat is okoz, például több boltvezető, vagy éppen pénztár kell ugyanakkora forgalomhoz egy kisebb alapterületű boltokból álló bolthálózatban.

De hát a vásárló nagyon szigorú, válogat is sokat. A boltok között is. Az eredmény pedig az, hogy miközben 2017-ben az élelmiszeres boltok forgalma - folyó áron, tehát a pénztárban hagyott pénzzel számolva - 6%-kal nőtt, a Coop-nál 4%-kal, a Reál Hungáriánál 2%-kal és a CBA-nal 1%-kal emelkedett. A három lánc egyébként ezerötszáz milliárdot visz a 4.800 milliárdos élelmiszerbolti piacból, ami 30% feletti részesedést jelent. De hát a multik gyorsabban nőttek, ami viszont némi újabb arányvesztést jelent.

CBA, Coop, Reál: háromszáz bolttal kevesebb

A láncok, amikor a boltjaikról beszélnek, igyekeznek minél szélesebb hatókört bemutatni. Ez nem véletlen, hiszen például a közös beszerzésben a beszerzési ár ettől nagyon is függ,

a toplista pedig, ha pontos, akkor egy fontos üzenet a beszállítóknak is.

Fontos az is a magyar láncoknál, hogy mindenütt vannak franchise partnerek, vagy a lánchoz szorosan kötődő tagok és olyanok is, akik csak lazábban, például pusztán egyszerű árubeszerzéssel kapcsolódnak oda, de többel nem (egyszerűbben: csak vásárolnak a láncok nagykereskedéseiben, kisebb, nagyobb gyakorisággal).

Az előbbiek alapján például a CBA-nál ezer körül, a Coopnál két és félezer körül mozog a láncokhoz szorosabban kötődő boltok száma. A Reálnál - itt inkább csak a bolt alapterülete alapján lehet sorolni - a nagyobbak száma félezer alatt mozog. Bökkenő a tisztánlátásban, hogy a Coop a korábbi években nem adta meg a lánchoz szorosan nem tartozó boltjainak számát, így nála csak az "összesen" alapján lehet figyelemmel kísérni a változásokat, de ők kijelentették, hogy zártak be boltokat 2017-ben. A 2017-es rangsorhoz a CBA és a Coop adott adatokat, a Reálé viszont becsült adatok. Hát, ilyen is van.

Mindent egybevetve, már amiről van információ, végül az rajzolódik ki, hogy

a magyar élelmiszeres láncoknál a hozzájuk szorosabban, vagy lazábban kötődők körében 2017-ben háromszázzal csökkent a boltok száma.

Ez a boltszámban 3%-os csökkenés. ebben volt boltbezárás is, de az is lehet, hogy ha egy bolt kiszorult a láncok köréből, még nem biztos, hogy be is zárt. Összességében egyébként a teljes magyar boltos élelmiszer kiskereskedelemben ezerrel csökkent a boltszám 2017-ben: aki nem szedte össze magát, ami sokszor lehetetlen, az bármennyit koplalt is, végleg tönkrement.