Elemzések szerint a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomnak körülbelül háromezerszer akkora hatása lesz, mint a gőzgép feltalálásának. A technológiai fejlődés egyik motorja a mesterséges intelligencia, amit jelentősége miatt az új elektromosságnak is neveznek.

Az egyik leggyakoribb kérdés, ami a téma kapcsán felmerül, az, hogy

vajon a gépek elveszik-e az emberek munkáját.

Tera Allas, a McKinsey Global Institute vezető kutatója a SMART 2018 konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy már ma az állások 50%-a esetében automatizálni lehetne a munkafolyamatok két ötödét, teljesen pedig jelenleg az ember által végzett munkakörök tíz százalékát tudnák átvenni a gépek. Azonban egyelőre a cégeknek világszinten mindössze 20%-a építette be működésébe a mesterséges intelligenciát.

A szakértő azt is aláhúzta azonban, hogy

az emberiség életében ez a jellegű változás nem újkeletű, hiszen az első ipari forradalom előtt az emberek többsége mezőgazdasági munkát végzett.

Az automatizáció rengeteg új állás és munkakör megszületését hozhatja, olyanokat, amelyek jelen pillanatban még nem léteznek. Főként a szakértelmet, társas készségeket, empátiát, kreativitást igénylő feladatok ellátására lesz a továbbiakban is biztosan szükség emberi erőforrásra.

Strukturális munkanélküliség és univerzális alapjövedelem

Pintér Róbert, az eNet kutatási vezetője a rendezvényen szintén arra mutatott rá, hogy a mesterséges intelligencia egy új civilizációs hullámot hoz.

Az automatizáció következményeként strukturális munkanélküliség alakul majd ki,

például az önvezető autók terjedése miatt biztosan sokkal kevesebb sofőrre lesz majd szükség. Az Egyesült Államokban például 3,5 millióról 1 millióra csökkenhet a számuk. Az embereknek a megváltozó helyzethez alkalmazkodniuk kell, amihez szerinte az kell, hogy ne szakmát, hanem iparágat válasszunk, másrészt fel kell arra készülni, hogy életünk során 3-4-szer is váltanunk kell és át kell képeztetnünk magunkat, hogy lépést tartsunk a fejlődéssel.

A szakértő arról is beszélt, hogy a problémák bizonyos részére megoldás lehet az univerzális alapjövedelem bevezetése,

azonban a munka az embernek nem csak a pénzkereseti forrást jelenti, hanem önbecsülést és identitást is ad. Az is elképzelhető, hogy a munka kevesek privilégiuma lesz, és csak azoknak lesz állása, akik értéket tudnak teremteni. Pintér Róbert arra is rávilágított, hogy ha a szingularitást elérjük, azaz a gépek már okosabbak lesznek nálunk, az száz év alatt húszezer évnyi fejlődést eredményezhet, ami az emberiség eddigi írott történelmének több mint háromszorosát jelenti.

Zacher Gábor: „Ma már előbb nyúlunk a mobilunkhoz, mint magunkhoz”

A SMART konferencia idén a technológia emberi következményeinek feltárására is nagy hangsúlyt helyezett. Zacher Gábor, a neves addiktológus arra hívta fel előadásában a figyelmet, hogy

a mobiltelefonok és a közösségi média erős, a kábítószerekkel megegyező hatású függőséget alakíthat ki az emberben.

Egy átlag magyar 150-szer pillant a telefonjára naponta, ezzel párhuzamosan pedig már a lakosság mintegy egynegyede funkcionális analfabétánk számít és a könyvek száma egyre csökken. Fontos a „digitális detox”, azaz, hogy legalább este, otthonunkban leváljunk a technológiai eszközökről, illetve gyermekeinknek is nagyon körültekintő módon szabad csak a kezébe adni okoskütyüket.