Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pexels

Felfoghatatlan következményei lehetnek a mesterséges intelligencia rohamtempójú fejlődésének

Szakértői vélemények szerint hamarosan elérhetjük a szingularitást – azt az állapotot, amikor a gépek okosabbak lesznek, mint az ember – ami száz év alatt húszezer évnyi fejlődést hozhat – fogalmazott előadásában Pintér Róbert, az eNet kutatási igazgatója a SMART 2018 konferencián tartott előadásában, Budapesten.

Elemzések szerint a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomnak körülbelül háromezerszer akkora hatása lesz, mint a gőzgép feltalálásának. A technológiai fejlődés egyik motorja a mesterséges intelligencia, amit jelentősége miatt az új elektromosságnak is neveznek.

Az egyik leggyakoribb kérdés, ami a téma kapcsán felmerül, az, hogy

vajon a gépek elveszik-e az emberek munkáját.

Tera Allas, a McKinsey Global Institute vezető kutatója a SMART 2018 konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy már ma az állások 50%-a esetében automatizálni lehetne a munkafolyamatok két ötödét, teljesen pedig jelenleg az ember által végzett munkakörök tíz százalékát tudnák átvenni a gépek. Azonban egyelőre a cégeknek világszinten mindössze 20%-a építette be működésébe a mesterséges intelligenciát.

A szakértő azt is aláhúzta azonban, hogy

az emberiség életében ez a jellegű változás nem újkeletű, hiszen az első ipari forradalom előtt az emberek többsége mezőgazdasági munkát végzett.

Az automatizáció rengeteg új állás és munkakör megszületését hozhatja, olyanokat, amelyek jelen pillanatban még nem léteznek. Főként a szakértelmet, társas készségeket, empátiát, kreativitást igénylő feladatok ellátására lesz a továbbiakban is biztosan szükség emberi erőforrásra.

Strukturális munkanélküliség és univerzális alapjövedelem

Pintér Róbert, az eNet kutatási vezetője a rendezvényen szintén arra mutatott rá, hogy a mesterséges intelligencia egy új civilizációs hullámot hoz.

Az automatizáció következményeként strukturális munkanélküliség alakul majd ki,

például az önvezető autók terjedése miatt biztosan sokkal kevesebb sofőrre lesz majd szükség. Az Egyesült Államokban például 3,5 millióról 1 millióra csökkenhet a számuk. Az embereknek a megváltozó helyzethez alkalmazkodniuk kell, amihez szerinte az kell, hogy ne szakmát, hanem iparágat válasszunk, másrészt fel kell arra készülni, hogy életünk során 3-4-szer is váltanunk kell és át kell képeztetnünk magunkat, hogy lépést tartsunk a fejlődéssel.

A szakértő arról is beszélt, hogy a problémák bizonyos részére megoldás lehet az univerzális alapjövedelem bevezetése,

azonban a munka az embernek nem csak a pénzkereseti forrást jelenti, hanem önbecsülést és identitást is ad. Az is elképzelhető, hogy a munka kevesek privilégiuma lesz, és csak azoknak lesz állása, akik értéket tudnak teremteni. Pintér Róbert arra is rávilágított, hogy ha a szingularitást elérjük, azaz a gépek már okosabbak lesznek nálunk, az száz év alatt húszezer évnyi fejlődést eredményezhet, ami az emberiség eddigi írott történelmének több mint háromszorosát jelenti.

Zacher Gábor: „Ma már előbb nyúlunk a mobilunkhoz, mint magunkhoz”

A SMART konferencia idén a technológia emberi következményeinek feltárására is nagy hangsúlyt helyezett. Zacher Gábor, a neves addiktológus arra hívta fel előadásában a figyelmet, hogy

a mobiltelefonok és a közösségi média erős, a kábítószerekkel megegyező hatású függőséget alakíthat ki az emberben.

Egy átlag magyar 150-szer pillant a telefonjára naponta, ezzel párhuzamosan pedig már a lakosság mintegy egynegyede funkcionális analfabétánk számít és a könyvek száma egyre csökken. Fontos a „digitális detox”, azaz, hogy legalább este, otthonunkban leváljunk a technológiai eszközökről, illetve gyermekeinknek is nagyon körültekintő módon szabad csak a kezébe adni okoskütyüket.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×