A tervezet értelmében az új adót csak a világszinten 750 millió eurós, az Európai Unióban pedig legalább 50 millió eurós bevételt elérő vállalatokra vetnék ki. Mint írták, ennek célja, hogy az induló és a kisebb társaságokat továbbra se sújtsák túl nagy terhek.

A cégeknek azon bevételeik után kellene adózniuk, amelyek például online hirdetőfelületek vagy a felhasználók által nyújtott információkból előállított adatok értékesítéséből, illetve digitális közvetítő tevékenységekből származnak. Rámutattak: ezen bevételeket a legnehezebb a jelenlegi adószabályok hatálya alá vonni.

A brüsszeli testület tájékoztatása szerint ez a szabályozás pusztán ideiglenes jellegű lenne, amíg nem sikerül átfogó megoldást találni arra, hogy a digitális cégek ott adózzanak, ahol a nyereségük keletkezik, ne csak ott, ahol a központjuk van.

Bizottsági becslések szerint 3 százalékos adó esetén évente mintegy ötmilliárd euró adóbevétel keletkezne az EU-ban. Az adót a felhasználók tartózkodási helye szerinti uniós tagállam szedné be.

Az Európai Bizottság hosszú távú megoldásként megreformálná a digitális tevékenységekre vonatkozó társasági adóval kapcsolatos szabályokat, hogy a tagországok megadóztassák a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott fizikailag nincs jelen.

Egy platform akkor lenne úgy tekinthető, hogy adóköteles "digitális jelenléttel" rendelkezik egy tagállamban, ha az adott országban regisztrált éves bevételei túllépik a hétmillió eurót, ha ott egy adóévben több mint 100 ezer felhasználóval rendelkezik, vagy ha a vállalat és az üzleti felhasználók között egy adóévben 3000-nél több, digitális szolgáltatásokra vonatkozó üzleti szerződés jön létre.

A javaslat elfogadásához az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács egyhangú döntésére és az Európai Parlament jóváhagyására is szükség van. A sajtó hírei szerint azonban közel sincs egyetértés a kérdésben az EU országai között. Az ügy szerepel az uniós vezetők csütörtöki csúcstalálkozójának napirendjén.

Szakértők szerint a bejelentés tovább élezheti a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között.

Pierre Moscovici uniós gazdasági és pénzügyi biztos leszögezte: a bemutatott javaslatnak nincs köze az amerikai elnök által kilátásba helyezett importvámokhoz. "Ez nem válasz, nem megtorlás" - mondta, hozzátéve, hogy a tervezeten már hónapok óta dolgoznak, és az nem az amerikai cégek ellen készült.

"Jobb lenne, ha lennének világszinten elfogadott szabályok, azonban tűrhetetlenül magas a jelenleg nem adózott nyereségek összege" - mondta Valdis Dombrovskis, az EB euróért felelős alelnöke.

A tervezet támogatói szerint a digitális nagyvállalatok hatalmas nyereséget termelnek az EU-ban, mégis jóval kevesebb adót fizetnek a hagyományos cégeknél. Az ellenzők azonban úgy vélik, hogy globális megoldásra lenne szükség, az önálló uniós lépések csak elmérgesíthetik a viszonyt Washingtonnal.