Infostart.hu
eur:
382.08
usd:
327.81
bux:
0
2025. december 8. hétfő Mária

Magyar cégvezetővel is tárgyalt Theresa May

Külföldi üzleti vezetőkkel, köztük a Wizz Air vezérigazgatójával tárgyalt Theresa May.

A brit gazdaságban aktívan jelenlévő külföldi üzleti vállalkozások vezetőit, köztük Váradi Józsefet, a Wizz Air légitársaság vezérigazgatóját tájékoztatta csütörtökön a Downing Streeten Theresa May brit miniszterelnök arról, hogy kormánya milyen kapcsolatrendszert szeretne kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után.

A londoni miniszterelnöki hivatal csütörtök esti tájékoztatása szerint a meghívottak között volt a Wizz Air vezetője mellett José María Álvarez-Pallete López, a spanyol Telefónica távközlési konglomerátum elnök-vezérigazgatója, Steffen Hoffmann, a német Bosch vegyipari konszern nagy-britanniai üzletágának elnöke, Ian Robertson, a BMW igazgatótanácsi tagja, Soren Skou, a világ legnagyobb szállítmányozási és logisztikai csoportja, az A.P. Moller Maersk vezérigazgatója és több más nemzetközi cég vezető beosztású képviselői.

A Downing Street beszámolója szerint Theresa May biztosította a találkozó résztvevőit arról, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is magas színvonalú szabályozói normákat kíván érvényben tartani, és olyan megállapodásokat akar kidolgozni, amelyek támogatják az Európai Unióban és a brit gazdaságban egyaránt honos üzleti vállalkozások tevékenységét.

A brit miniszterelnök megerősítette: London és az EU elkötelezetten törekszik arra, hogy már az e hónapban esedékes uniós csúcsértekezleten megállapodásra lehessen jutni a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak feltételrendszeréről.

A konzervatív párti brit kormány azért szeretne megállapodni a Brexit utáni átmeneti időszakról az EU-val, mert véleménye szerint a brit EU-tagság megszűnésének jövő márciusra várható időpontjában még sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió, sem az EU-tagállamok nem lesznek abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassák az új kapcsolatok feltételrendszerének számos elemét.

Az átmeneti időszakban London szándékai szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió a jelenlegi szabályrendszer alapján férne hozzá egymás piacaihoz.

Theresa May az utóbbi időben több hasonló találkozót tartott a brit gazdaságban jelenlévő nemzetközi nagyvállalatok vezetőivel, nemrégiben japán óriáscégek nagy-britanniai érdekeltségeinek vezetőit fogadta a Downing Streeten. Erre a megbeszélésre mások mellett a Nomura, a Marubeni, a Mitsui, a Mitsubishi, a Honda, a Nissan, a Toyota és a Panasonic brit üzletágainak képviselői kaptak meghívást, és jelen volt Curuoka Kodzsi, Japán londoni nagykövete is.

A diplomata a megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a Nagy-Britanniában honos külföldi cégek tevékenységéből a Brexit következményei miatt "a továbbiakban nem származik nyereség", akkor egyetlen külföldi magáncég sem tudja fenntartani működését a brit gazdaságban. A nagykövet hozzátette, hogy ez nemcsak a japán cégekre vonatkozik.

Címlapról ajánljuk

Szakértő az autós szigorításokról: a kényszerítő eszközök alkalmazását nem lehet kifogásolni, ha nem lépik túl a határokat

Az államtitkár szerint a közúti közlekedési törvény módosításával egyszerűbbé válik a közlekedést zavaró és a biztonságot veszélyeztető járművek elszállíttatása, továbbá jóval hatékonyabbá válhat a közúti ellenőrzés is. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az InfoRádióban elmondta: a kényszerítés módja és szigorúsága leginkább attól függhet majd, hogy az adott személy mennyire áll ellen a rendőri intézkedésnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) felmérése szerint a szellemitulajdon-védelemmel rendelkező európai vállalatok jelentős versenyelőnyt élveznek az erről nem gondoskodó versenytársaikkal szemben: átlagosan 23,8%-kal magasabb bevételt termelnek, illetve 22%-kal magasabb béreket is fizetnek. De hogy állnak ebben a versenyben a magyar vállalkozások, hol áll Magyarország az innovációs rangsorban? Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint vannak területek, amelyeken az ország különösen jól teljesít – például a high-tech iparágak, orvostechnológiai vagy a gyógyszeripari fejlesztések – ugyanakkor még nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy az egyetemi kutatók munkájuk eredményét a piacon próbálják meg hasznosítani. Ezért a hivatal létrehozta a "szabadalmi gyorsítósáv" szolgáltatását, amelynek segítségével 2 hónap alatt információt lehet kapni egy megoldás szabadalmazhatóságáról, 2026 szeptemberétől pedig szellemitulajdon-menedzsment mesterszak indul a Corvinuson, ahonnan olyan szakemberek kerülhetnek ki, akik segíthetnek a piaci szereplőknek gazdasági értéket teremteni az innováció jogi védelméből fakadó előnyökből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×