Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Hatalmas álhír sokkolta Magyarországot

Futótűzként terjed a hír, hogy Romániában már többet lehet vásárolni a minimálbérből, mint Magyarországon, és hamarosan mindenféle összehasonlításban jobbak lehetnek nálunk.

A TV-ben, rádióban, és vacsora közben is arról van szó, hogy a román minimálbér idei 30%-os emelése olyan nagy volt, hogy simán elhúznak mellettünk. Mielőtt azonban összecsomagolnánk, és elindulnánk keletre, lássuk inkább a tényeket - írja a Portfolio.

Miből adódik a tévedés?

Az egész régióban jelentősen nőnek a minimálbérek az elmúlt években, amiből valóban kiemelkedik a román növekedés. Az Eurostat friss adatai szerint 2018-ban 408 euróra nőtt a havi bruttó minimálbér Romániában az Eurostat adatai szerint, a 30%-os emelkedéssel pedig valóban tekintélyt parancsol, hiszen Magyarországon "mindössze" 8, Lengyelországban pedig 5%-kal növekedett a legkisebb bér (euróban számolva).

Sokan bemutatták az uniós statisztikai hivatal vásárlóerő-paritással korrigált bruttó béradatait is, ez alapján a 808 eurós román minimálbér már érdemben megelőzi a 743-as magyart (PPS-ben). A PPS-ben kifejezett bruttó minimálbér a tavalyi év második feléhez képest Romániában 200-as, nálunk mindössze 60-as emelkedést jelent.

Ez alapján egyszerű a következtetés: Romániában már jobban élnek a legkisebb bért keresők, mint nálunk.

Ez az összehasonlítás azonban hibás és értelmetlen.

Az összevetéssel két probléma is van:

  • A bruttó bérek vásárlóerő-paritáson való összehasonlításnak a világon semmi értelme nincs a munkavállaló szempontjából, hiszen az adóterhek országonként eltérnek (és évről évre változhatnak is), és csak a nettót (az adózott jövedelmet) lehet elkölteni a boltban.
  • A nettó minimálbér Romániában a bruttónál sokkal kisebb mértékben nőtt 2018-ban. A bruttó emelés ugyanis csak azért óriási, mert az idei évtől a bérre rakódó munkáltatói járulékok (csaknem teljesen) megszűntek, és ezt a közterhet a munkavállalói járulékok vették át. Vagyis az emelés egy része egyszerűen a bruttó minimálbér adótartalmának emelkedését jelenti.

Lássuk a tényeket!

Romániában tehát több mint 30%-kal nőtt a bruttó minimálbér 2018-ban, így elérte az 1900 lejt. Ez valóban óriási emelés a tavalyi 1450 lejes minimálbérhez képest. A baj csak az, hogy ebből a munkavállalók kevesebbet érezhettek, a levonások után 1160 lej üti a markukat a 2017 második felében látott 1065 után, ami 9%-os emelkedés. (A növekedést egyébként a jövedelemadó csökkentése is támogatta.)

Akkora álhírt leplezünk le a bérekről, hogy a fal adja a másikat

Vagyis a nettó minimálbér Romániában 250 euró, miközben Magyarországon a 300 eurót közelíti (egészen pontosan 296 euró),

ami továbbra is azt mutatja, hogy hazánknak érdemi előnye van a dolgozó számára is releváns bér tekintetében.

A nettó minimálbér Románia esetében 78 ezer forintnak felel meg, miközben az idei évben a nettó magyar minimálbér 91 770 forint.

Az ország új miniszterelnöke, Viorica Dancila a közelmúltban azt mondta, hogy a román minimálbér 2020-ra haladja meg a 300 eurót. Az pedig nagyon valószínű, hogy addig Magyarországon is tovább nő a minimálbér, úgyhogy még nem most fognak beérni bennünket a nettó minimálbérben.

Romániában azonban valóban alacsonyabbak az árak, mint Magyarországon, ezért érdemes ezt figyelembe venni.

A béreket az eltérő árszínvonallal korrigálva azt láthatjuk, hogy a román minimálbérrel szemben minimális, 3-6 ezer forint, vagyis 10-20 euró előnyünk lehet. Szlovákiának pedig még nagyobb előnye van, hiába érte utol őket is bruttóban Románia.

Vagyis az állítás, hogy a román minimálbér többet ér a boltokban, mint a magyar, nem igaz, de a vásárlóerő-paritásos értékek már valóban nagyon közel esnek egymáshoz.

Ez pedig azért van így, mert Romániában az elmúlt években gyorsabban nőtt a minimálbér, mint a régió többi országában.

Az Eurostat elérhető adatai alapján azonban az is látható, hogy ennek megvan a böjtje. Amíg 2010-ben még csak a dolgozók 4,4%-a keresett kevesebbet Romániában, mint a minimálbér 105%-a, addig 2014-ben már 14,3%-ra nőtt a számuk. Magyarországon ez rendre 4,4, illetve 5,6%, Lengyelországban 9,9, illetve 11,5%, Szlovákiában pedig 4,7, illetve 2,3% volt. Ráadásul a román gazdaságot egyre többen látják túlhevültnek, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a nagy béremelkedés sokáig folytatódik.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×