A Központi Statisztikai Hivatal a héten tette közzé TÉR-KÉP, 2016 című elemzését, amelyben tematikus térképek, diagramok, illetve infografikák segítségével igyekszik átfogó képet adni az Európai Unióban és Magyarországon zajló térbeli folyamatokról, illetve bemutatni az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. A tanulmányban egy külön fejezet foglalkozik az úgynevezett ipari válságterületekkel: az ország azon részeivel, amelyekben a rendkívül egyoldalú iparszerkezet miatt az 1990-es évek elején súlyos strukturális válság alakult ki.

A gazdaságtalan, magas költséggel kitermelő bányászatban, az erre épülő kohászatban, alapanyaggyártásban dolgozó vállalatok már korábban is nehézségekkel küzdöttek, az új kihívásoknak, a piac követelményeinek viszont egyáltalán nem tudtak megfelelni - írja a Portfolio. A nagy ipari cégek vagy csődbe mentek vagy átalakultak, de a dolgozók száma mindenképpen jelentősen csökkent. Ennek következtében az iparban foglalkoztatottak magas aránya visszaesett, a munkanélküliség pedig átlagon felüli méreteket öltött, amit a mai napig nem sikerült kiheverniük. Az elemzés kilenc járással foglalkozik ebben a fejezetben:

• négy észak-magyarországival (Kazincbarcikai, Miskolci, Ózdi, Salgótarjáni),
• négy közép-dunántúlival (Ajkai, Oroszlányi, Tatabányai, Várpalotai),
• valamint egy dél-dunántúlival (Komló).

Rohamosan fogy a népesség

A fenti területek súlyos problémáinak talán leglátványosabb tünete a gyors elnéptelenedés. Jöjjön rögtön egy elég durva szám:

2017. január 1-jén az ország népessége 3,9%-kal kevesebb volt a 2001. évinél, az ipari válságterületeken azonban ennél lényegesen nagyobb, összességében 13% volt a csökkenés, ami minden járásban nagyobb volt az országosnál.

A legjelentősebb mértékben, 16%-ot meghaladóan a Komlói, a Kazincbarcikai és az Ózdi járásban fogyott a lélekszám.

Alacsonyabb iskolai végzettség, magasabb munkanélküliség

A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint az ipari válságterületeken a 7 éves és idősebb népességben magasabb a legfeljebb általános iskola 8 évfolyamával, szakmunkás, szakiskolai végzettséggel, valamint az érettségivel rendelkezők aránya és alacsonyabb a diplomásoké, mint országos átlagban. Az Ózdi járásban élők a legkevésbé képzettek, 48%-uk legfeljebb az általános iskola 8 évfolyamával rendelkezett.

Az elemzés szerint 2016-ban az érintett területeken 276 ezer fő volt foglalkoztatott, 18%-kal több, mint 2001-ben. Népességen belüli arányuk másfél évtized alatt 33%-ról 44%-ra emelkedett, azonban mindkét időpontban alacsonyabb, mint országosan. Az elmúlt három évtizedeben (szükségszerű módon) jelentős szerkezeti átalakuláson ment keresztül a munkaerőpiac.

Az iparban foglalkoztatottak részesedése az ipari válságterületeken az 1980. évi 52-ről 2011-re 29%-ra csökkent, miközben a szolgáltatói szektorra vonatkozó arány 34,8%-ról 62%-ra nőtt.