A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcFin) az idei és a következő év vonatkozásában is egy ezrelékponttal javította a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó korábbi prognózisát.

Emlékeztettek rá, hogy a magyar GDP tavaly "csak" 2,2 százalékkal nőtt, miközben a bővülés 2015-ben még 3,4, 2014-ben pedig 4,2 százalékos volt.

A bizottság rámutatott, hogy a gazdasági aktivitás idén jelentősen erősödött Magyarországon, aminek a magánfogyasztás és a beruházások élénkülése volt a fő hajtóereje. A beruházások szintje 15,2 százalékkal, a magánfogyasztás 4,6 százalékkal emelkedett. Előbbit a fogyasztói bizalom javulása, a foglalkoztatottság és a bérek növekedése, utóbbit az uniós források ismét fokozódó felhasználása segítette elő.

A gyors gazdasági bővülés folytatódni fog, részben a költségvetési szigor további enyhülése miatt,

de a kapacitási korlátok rontják a növekedési kilátásokat. A háztartások beruházása és a magánfogyasztás jövőre tovább fog nőni a bérek emelkedése és a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulása következtében, ahogyan az állami és a vállalati beruházások növekedése is kétszámjegyű lesz az uniós pénzekből finanszírozott projekteknek köszönhetően. A növekedés üteme azonban 2019-ben várhatóan lassulni fog a kapacitási korlátok, illetve a rendelkezésre álló reáljövedelmek emelkedésének mérséklődése miatt - olvasható az értékelésben.

A szakértők a magyar kereskedelmi többlet további csökkenésére számítanak,

minthogy a belső kereslet emelkedése valószínűleg az import növekedését fogja maga után vonni, amelyet nagy valószínűséggel az autóipari ágazat gyártási kapacitásainak fejlesztése sem tud ellensúlyozni.

Az adatokból kiderül, hogy a magyarországi foglalkoztatottság a várakozások szerint tovább javul majd és újabb rekordszinteket fog elérni, amihez a magánszektor és a közmunkaprogram egyaránt hozzájárul. A munkanélküliség idén 4,2 százalékos, 2018-ban és 2019-ben pedig 4 százalékos lesz a tavalyi 5,1-et követően. A munkaerőpiac szűkülése, a munkaerőhiány pedig a bérek emelkedésével, ugyanakkor a foglalkoztatottság további növekedési kilátásainak korlátozásával jár - közölték.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint az infláció fokozatosan emelkedni fog Magyarországon, a fogyasztói árindex a tavalyi 0,4 százalékról idén 2,3 százalékra, 2018-ra 2,6 százalékra, 2019-re pedig 3 százalékra ugrik a kereslet növekedése nyomán, elérve a jegybanki célértéket.

A költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, a tavalyi 1,9 után az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,1, jövőre 2,6 százalék, 2019-ben pedig 2,3 százalék körül várható az Európai Unió prognózisa szerint.

Az államadósság tavaly a GDP 73,9 százalékára mérséklődött, 2017-ben 72,6, 2018-ban 71,5 százalékra, 2019-ben pedig 69,4 százalékra lehet számítani - írták.