A fogyasztóvédelmi jogsértést újra elkövető webáruházak aránya 14 százalékra csökkent idén a korábbi 54 százalékról, a jelentős javulás az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit szigorító, tavaly decemberben elfogadott törvénymódosításnak köszönhető – közölte az NFM.

A 2016 végén elfogadott fogyasztóvédelmi törvénymódosítás szerint az elektronikus kereskedelem területén működő kis- és középvállalkozásokra vonatkozó, 

15 ezertől 500 ezer forintig terjedő bírságolási összeg 200 ezertől 2 millió forintig terjedő összegre nőtt

– tájékoztatta az InfoRádiót Keszthelyi Nikolette fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár. Kizárólag az ismételten elkövetett jogsértések esetén kifizetendő büntetés mértékét emelték meg – hangsúlyozta. Tehát a hatóság először figyelmezteti a jogszerűtlenül eljáró webáruházat, bírságolásra akkor kerül sor, ha ezt követően nem szüntetik meg a jogsértést.

A törvénymódosításra – a helyettes államtitkár szerint – azért volt szükség, mert a Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság megelőző 4 évben folytatott vizsgálatai során 

80-90 százalék volt a jogsértések aránya.

Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is az ellenőrzött webáruházak 88 százalékánál talál problémát a hatóság. Ilyen esetben a webáruház figyelmeztetést kap, hogy 30 napon belül javítsa a jogsértést. A változtatás hatékonyságát azon tapasztalatok is jelzik, miszerint a vállalkozások javarészt már a jogerőre emelkedés előtt orvosolják a problémát – tette hozzá Keszthelyi Nikoletta. Így

idén csak 14 százalékuknál volt szükség bírság kiszabására

– hangsúlyozta közleményében a minisztérium.

Az NFM internet laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság idén együttesen több mint félezer webáruházat vizsgált – áll a közleményben. 

Leggyakrabban az elállási joggal kapcsolatban tapasztaltak jogsértést,

ugyanis interneten történő vásárlás esetén a hagyományos kereskedelemhez képest többletjoga van a vevőnek, az úgynevezett indoklás nélküli elállás, melyre gyakran nem adnak lehetőséget a webáruházak. Gyakori probléma továbbá a székhelyről, valamint magáról a boltról való tájékoztatás hiánya – mondta mondta az InfoRádiónak ezzel kapcsolatban Keszthelyi Nikoletta. Sok esetben az elállási jog gyakorlását többletfeltételekhez, például eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez kötik – figyelmeztetett a minisztérium.

Problémák merülnek fel az elérhetőségi adatok közlésével is, ami azért fontos, mert itt láthatja a vásárló, hogy hazai webáruháztól rendel-e, ugyanis a magyar nyelvű honlap és a ".hu" végződés nem garantálja ezt.

A közlemény szerint az ellenőrzési tapasztalatok miatt 2018-ban ismét az e-kereskedelem áll majd a fogyasztóvédelmi vizsgálatok középpontjában.

A tárca tájékoztatott arról is: uniós országokból származó webáruházakkal szemben felmerült problémák kezelésében az NFM-n belül működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) tud érdemi és ingyenes segítséget nyújtani. Az EFK 2017-ben mintegy 4,6 millió forint értékben érvényesítette sikeresen a magyar fogyasztók online vásárlással kapcsolatos, határon átnyúló panaszait.

Az interneten történő vásárlás előtti hatékony tájékozódást segíti a www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu honlapon elérhető adatbázis, amely az e-kereskedelmi cégek ellen hozott jogerős határozatok mellett tartalmazza azt is, ha a vállalkozás teljesítette a határozatban foglaltakat – hívta fel a figyelmet a minisztérium.

A helyettes államtitkár hozzátette, a hatóság zömmel a bírság alsó határát szabta ki a jogsértő vállalkozásoknak.