„Az új adóigazgatási rendtartást olvasva szembetűnő a korábban elsősorban a magánszemélyeknél lefolytatott vagyonosodási vizsgálatokban, illetve a bevallást helyettesítő nyilatkozatok ellenőrzése és gazdálkodók áfaellenőrzései során használt bizonyítási módszer, a becslés meglehetősen nagyvonalú újraszabályozása” – fogalmazott az RSM blogján az adószakértő.

A NAV minden esetben köteles bizonyítani azt, ha eltérést talál az adózó bevallási adatai és a ténylegesen befizetett adó között. A becslés ezzel szemben egy olyan lehetőség, mely bizonyos keretek között szabad teret ad az adóhatóságnak:

nem kell bizonyítania, elég, ha valószínűsíti, hogy az általa feltárt probléma adóelkerüléshez vezethet

– magyarázta a szakértő az InfoRádiónak.

Ez a rendhagyó bizonyítási módszer akkor alkalmazható, amikor nem, vagy nem teljes körűen állnak rendelkezésre az adó megállapításához szükséges bizonylatok, vagy az adózó valótlan tartalmú bevallást vagy nyilatkozatot tett.

Tulajdonképpen egyfajta hatékony revans a rosszhiszemű adózókkal szemben. Alapvető szabály ugyanis, hogy az adókötelezettséget nem befolyásolhatja valamely magatartás jogellenessége. Tehát ilyen esetekben is

valószínűsíteni kell azt az adóalapot, amit az adózó törvényes működés mellett ért volna el

– írja a tanácsadó.

A módszert kizárólag akkor lehet bevetni, ha az adóhatóság nem képes szokásos eszközökkel megállapítani a befizetendő összeget. Ez akkor fordulhat elő, ha nem állnak rendelkezésre, vagy nem alkalmasak a bizonyításra a társaságnál fellelhető iratok, számlák, szerződések, bizonylatok vagy maga a vállalkozás adóbevallása.

Bármelyik adónemben alkalmazható,

bár legtöbbet a vagyonos becslésről lehet hallani, ugyanakkor erre az eljárásra az áfa és a társasági adó esetében is lehetőséget ad a szabályozás.

Fekete Zoltán Titusz szerint

visszatérhetnek a vagyonosodási vizsgálatok.

Törvényben meghatározott szűkítő szabály hiányában az adóhatóság bármikor elrendelheti a vagyonosodási vizsgálatot, ha ezt szükségesnek tartja - emelte ki.

A becslés során egy közelítő összeget kapunk, tehát a tényleges adótartozásnak vagy fölé vagy alá lő az adóhatóság. Az adózónak lehetősége van ellenbizonyítani, ekkor igazolnia kell, hogy a NAV rosszul állapította meg a hátralékot, és mi a tényleges érték. Akkor is élhetnek kifogással, ha úgy látják, a becslés lefolytatásának nem volt valós jogalapja – hangsúlyozta a szakértő.