eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
„A dízelbotrány a legnagyobb, ami valaha is sújtotta a német ipart”

„A dízelbotrány a legnagyobb, ami valaha is sújtotta a német ipart”

A Deutsche Welle dokumentumfilmje nem kisebb megállapítással indít: „A dízelbotrány a legnagyobb, ami valaha is sújtotta a német ipart”

A film készítőinek elsősorban az szúrt szemet, hogy míg az USA-ban jelentős összegeket fizetnek a botrány rendezésére, Európában a Volkswagen lényegesen olcsóbb megoldással szúrja ki a kormányok és a vásárlók szemét, ráadásul a beavatkozás után meg sem közelítik a kötelező értékeket - olvasható az azauto.hu cikkében.

A helyzet tisztázására a stáb elutazott az Egyesült Államokba, ahol a Volkswagennek 250 030 autót kellett visszavásárolnia 3 milliárd dollár értékben,

és ennél a cég valós költségei lényegesen magasabbak. Kaliforniában megkeresték annak a szervezetnek (International Council on Clean Transportation) a képviselőjét, Anup Bandivadekart, amely kirobbantotta a dízelbotrányt: „2010-től érvényesek az előírások Európában, és mi azt akartuk megmutatni, hogy ezek az értékek a dízellel elérhetőek.” A szervezet bízott is ebben, de a biztonság kedvéért három autót, két Volkswagent és egy BMW-t bevizsgált, s nagy meglepetésére csak a BMW volt elfogadhatóan tiszta. A botrány azon bukott ki, hogy a vizsgált Jetta és a Passat nyolcszorosan-negyvenszeresen lépte túl a laboratóriumban produkált, hivatalosan megadott nitrózusértéket.

Ez vezetett a csalás felfedésére. A bukás után az Egyesült Államokban felgyorsultak az esemé­nyek. A bíróság bűnösnek nyilvánította összeesküvés és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt, és azért, mert a VW alkalmazottai bizonyítékokat semmisítettek meg: a VW 2017 januárjában 4,3 milliárd dollár kompenzációt fizetett. A megállapodás értelmében az összes amerikai érintett autót átszerelik, hogy megfeleljen az előírásoknak. Az átalakításokig hatalmas telepeken tárolják ezeket, és csak akkor lesznek eladhatók az USA-ban vagy exportálhatók, ha megfelelnek az előírásoknak, különben be kell zúzni őket.

A VW 3200 dollár kompenzációt fizetett Claudia Kindlernek, aki csak lízingelte, nem vásárolta az autót. A vita alatt az ügyész minden amerikai érintettnek kártérítést javasolt.

A többség a visszavásárlást kérte, 250 ezer vásárlónak adták vissza a pénzét, átlagosan 21 ezer dollárt.

A botrány eddig összesen 22,6 milliárd eurójába került a VW-nek, a pénz zöme az USA-ba ment a mintegy 560 ezer manipulált autó miatt.

A nagy kérdés, ami a Deutsche Wellét érdekelte, hogy ennek az összegnek miért csupán a töredékét költötték az európai botrányra, ahol nem „csak” az említett 560 ezer, hanem 8,5 millió autó érintett. Mi az oka annak, hogy ilyen kedvező ügyletet alakított ki Európával szemben a VW? – teszi fel a kérdést a Deutsche Welle. A Volkswagen Németországban, ahogyan máshol is Európában, a lényegesen olcsóbb, 60 eurós szoftverfrissítést választotta. De ha ilyen olcsón meg lehet úszni a javítást, valójában a frissítés után tiszták lesznek-e az autók? – teszi fel a kérdést a tévé dokumentumműsora. 

„Bízunk abban, hogy megoldjuk a dízelkrízist, és erősebben jövünk ki belőle” – idézhetjük Hans Dieter Pötsch-t, a VW felügyelőbizottságának elnökét, és most még úgy néz ki, hogy eddig sikerre is vitték a partit. De szavaival szemben mintha mást mutatna a száraz valóság. A filmben feltűnik Christine Kaufmann szoftverfejlesztő, aki a forgatás előtt hat évvel vásárolt egy Audi A4-est, abban a hitben, hogy tiszta dízelt vett. Ma már tudja, hogy van benne egy szerkezet, ami kikapcsolja az emissziót szabályozó rendszert, és sokkal több nitrózus gázt permetez a levegőbe, mintegy negyvenszeresét a megengedettnek. Szervizbe vitte az Audit, hogy távolítsák el az illegális szoftvert, s az elvégzett művelet nem volt más, mint szoftverfrissítés. A stáb is kíváncsi volt, hogy ez a művelet valóban környezetvédelmi szempontból barátságossá tette-e az Audit.

Az Audi azonban nem engedte be a kamerát a frissítésre, és nem is határozta meg a tisztasági értékeket. A konkrét, mérhető értékekre a Volkswagen sem adott választ, csak nyilatkozatot tett a műszaki megoldás alkalmazását követően: „A kipufogótisztító (figyelem: nem a kipufogógáz-tisztító) rendszer megfelelően dolgozik, hogy megfeleljen a törvényes előírásoknak” – de a tényleges kibocsátási értékekről semmit nem mondott a VW. „Minden, amit tudok, hogy a csaló szoftvert kivették, de a kibocsátásról semmit nem mondtak” – nyilatkozta Kaufmann.

A Deutsche Welle következő kérdése, hogy mit tett a kormány az ellentmondások feloldására.

De miután a szükséges iratokat időben még jogi úton sem tudta megszerezni, a tévétársaság titokban megkapott egy, a VW, az ipar, a hatóságok és a kormány levelezéseit is tartalmazó adathordozót, és a dokumentumok alapján felfedte a csalást. Mint kiderült, a német parlament még 2016-ban jóváhagyott egy olcsó megoldást a helyzet kezelésére: elfogadták, hogy a Volkswagen 60 eurónyi áron csu­pán egy szoftverfrissítést hajtson végre. A papírokból kiderül, a kormány tart attól, hogy a Volkswagen bukdácsolása az egész német autóipart magával ránthatja, elsüllyesztheti, így a hatóságok elhatározták, hogy ezt megelőzik.

Láthatólag az állam összejátszott a céggel.

A szövetségi kancellária 2015. szeptemberében a következő leiratot bocsátotta ki: „Annak fényében, hogy az autóipar a német gazdaság súlyponti részét képezi, a VW-t érintő botrány az egész gazdaságra hatással lehet.” A kancellária pedig nem akarta, hogy ez a fenyegetettség kiszivárogjon, a kormány kijelentését idézve: „A jelenleg zajló események semmiképpen sem jellemzik a német autó­ipart vagy a VW-t.”

Nyilvánvaló, hogy a német kormány meg akarta védeni az autóipart a VW kavarta viharban.

„Az autóipar a német ipar egyik pillére (...), az egyik legnagyobb foglalkoztató” – mondja az autóipar egyik professzora, Stefan Bratzel. A műsor megemlít autóipari lobbistákat, akik közvetlen kapcsolatot ápolnak nemcsak a kormánnyal, de magával Angela Merkellel is. A Greenpeace vezetőhelyettes lobbistája, Tobias Münchmeyer szerint: „Az ipar kapcsolata a kormánnyal ennél már nem lehet közvetlenebb. (...) Minden szinten folyik az együttműködés.”

Az autóipar és a kormány egyesítette erőit, hogy megoldja a bot­rányt, és engedélyezi a Volkswagennek, hogy a csaló szoftver továbbra is az autókban maradhasson, azzal a feltétellel, hogy csak különleges esetben működhessen, ezzel is védve a motort. Mint Alexander Dobrindt német közlekedési miniszter 2016. április 22-én nyilatkozta: „Az EU szabályai tiltják a kikapcsoló eszközöket, kivéve a különleges helyzeteket, hogy védjék a motort, ezeket pedig a gyártó határozza meg.” És a hatóságok ezt az érvelést elfogadták. A nyakatekert értelmezés szerint az az eszköz, amit a Volkswagen beismert, tiltott, de minden más, különleges helyzetek megoldására használatos eszköz elfogadható. A német közlekedési miniszter kijelentésével egyébként egy leirat szerint még a német környezetvédelmi minisztérium sem ért egyet.

A DW szakértőjeként felkért Martin Führ, a darmstadti alkalmazott tudományok egyetemének professzora így vélekedett: „Még soha nem láttam olyan stratégiát, ami ennyire tisztán és szisztematikusan hagyja figyelmen kívül a törvényt. Ha engem kérdeznek, a szoftverfrissítés nem oldja meg a problémát, és maradt a kikapcsoló szoftver is, ami illegális.”

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 08:55
×
×
×
×