Múlt héten írta alá Donald Trump amerikai elnök az Oroszország elleni újabb gazdasági szankciókat is tartalmazó törvénycsomagot, amelyet az Egyesült Államok törvényhozása a tavalyi amerikai választási folyamatba történt, Moszkva által cáfolt orosz beavatkozással, valamint a Krím-félsziget 2014-ben történt bekebelezésével és Moszkva Szíriában játszott szerepével indokolt.

Az orosz állam számára a legfontosabb az Északi Áramlat és a Török Áramlat gázvezetékek megépítése lehet - tette hozzá az Erste Bank olajipari elemzője.

„A Szibéria Ereje nevű vezeték a tervek szerint 2019 végére épülne meg, 30 milliárdnyi gázt szállítana Kína felé, ami csak ötöde-hatoda a nyugat-európai exportnak, ráadásul új mezőket vonna ebbe bele a Gazprom, tehát nem jelentene közvetlen konkurenciát Európának. Úgy tűnik, hogy ennek a finanszírozása menne a Gazpromnak, a többi vezetékeké viszont nem, ezért

Oroszországnak az Északi Áramlat és a Török Áramlat felépítése sokkal fontosabb.”

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője rámutatott, hogy az intézkedések az Oroszországgal együttműködő európai társaságokat is sújthatják.

„Illetve azokat a cégeket is sújtja, akik a megépítendő új gázvezetékekben részt kívánnak venni, ugye itt az Északi Áramlat II-ről, illetve a Török Áramlatról van szó.”

A visegrádi országok által ellenzett Németország és Franciaország által azonban támogatott Északi Áramlat II-t – amely amellett, hogy megduplázná a szállítási kapacitást, megkerülné Ukrajnát az Oroszországból Európába szánt gázzal – az orosz Gazprom építené, ám öt európai társaság – így például az osztrák OMV – részt vehet a finanszírozásában. Számukra az amerikai szankciók komoly fennakadásokat jelenthetnek – húzta alá Pletser Tamás.

„Hiszen minden olyan termék, illetve szolgáltatás esetén, ahol dollárban történik az elszámolás, ezt a dollár-elszámolást az amerikai bankok megtagadhatják, tehát ha valóban ezek a cégek részt vesznek az Északi Áramlat II finanszírozásában, az komoly fennakadást jelenthet nekik az operációban.”

Az OMV ezért már jelezte is, hogy ha a szankciók életbe lépnek és az Európai Unió követi őket, nem vesznek részt a beruházásban, ám ezúttal

nem biztos, hogy Európa követi az amerikai politikát

– tette hozzá Pletser Tamás.

„Én azt gondolom, hogy nagyobb esély van arra, hogy követik az amerikaiakat, tehát

az EU is bevezeti azokat a szankciókat, amelyeket az Egyesült Államok is bevezetett Oroszország ellen,

ami azt jelenti, hogy így nagyobb eséllyel ez az Északi Áramlat nem fog megvalósulni vagy csak olyan formában, hogy a Gazprom önállóan megépíti.”

Vasárnap egyébként Manilában tárgyalt Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az egyeztetést követően Szergej Lavrov úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy az amerikai kormány kész folytatni a párbeszédet számos bonyolult kérdésben a két ország közötti feszül viszony és a Washington által újonnan bevezetett szankciók ellenére.

Pletser Tamás szerint az arab országok konfliktusa nem volt hatással a nemzetközi gázpiacra.

„Katar továbbra is tudja szállítani a földgázt. Az lehetne izgalmasabb fejlemény, ha Katart nem engednék ki az Arab-öbölből a szállítmányával. A katariakra azért erőteljesen hatottak a szankciók, az élet jelentősen megváltozott, de a világ földgázpiaca nem érezte meg.”

Az Erste Bank olajipari elemzője megjegyezte, a szomszédos államok irigyelhetik Katar szinte kimeríthetetlen gázkészleteit.