A nigériai csalók napjainkban számítógépes kártevőket használnak arra, hogy bejussanak az áldozatok – döntően kis-és középvállalkozások - informatikai rendszerébe, és csalással hozzáférjenek a kifizetésekhez. Jelenleg Magyarországon tucatnyi a fertőzött cégek száma, de mivel a nigériai hatóságokat nehéz rábírni az együttműködésre, ez a jövedelmező csalás várhatóan tovább szedi áldozatait.

Előzmény:Öt kontinens cégeit károsította meg egy magyar székhelyű pénzmosó banda

A Sophos szerint, a külföldi vállalatokhoz hasonlóan, a magyaroknál is

700 ezer és 20 millió forint között mozoghat az egyes eltérített számlák összege.

A Google keresőjével kezdik

A nigériai csalók fő működési területe Ázsia, innen választják ki áldozataikat, de az elmúlt egy év folyamán több alkalommal kiterjesztették ezt Dél- és Közép-Kelet Európára, beleértve Magyarországot is.

A bűnözők a Google vagy Alibaba keresőjét használják, vagy publikus online adatbázisokból szedik össze az email címeket. A kampányok célzottak, egy adott földrajzi régióra, és egy adott ipari szektorra szorítkoznak (pl. gyógyszeripar, bőrgyártás, vendéglátóipar, stb.).

Szappanos Gábor, a Sophos vírusszakértője szerint ezen belül olyan kis– és középvállalatokat céloznak meg, olyan személyeket a cégen belül, aki a számlákkal foglalkozhat.

Az összegyűjtött email címekre kiküldik a számítógépes kártevőt. A levél szövege a megcélzott iparágra jellemző tartalom, például ajánlatkérés vagy számlának álcázott melléklet.

A levelek vagy közvetlenül a kémprogramot tartalmazzák mellékletként, vagy egy Microsoft Office dokumentumot, ami telepíti a számítógépre a kémprogramot.

A kiküldött több ezer fertőző levéllel pár tucat számítógépet tudnak általában megfertőzni, ezekkel dolgoznak a továbbiakban.

A levelezésben számlát keresnek

Amikor a bűnözők már rendelkeznek a céges email hozzáféréssel, akkor felhasználva a lopott adatokat bejelentkeznek és végigböngészik a levelezést. A kimenő leveleket ellenőrzik, olyan üzeneteket keresnek, amiben a fertőzött rendszerből számlát küldtek ki. Ha ilyet találnak, akkor erre reagálva egy újabb üzenetet írnak, amiben az eredeti számla kifizetését egy másik, a bűnözőkhöz tartozó bankszámlára kérik átirányítani.

Ha sikerül, akkor törlik a nyomaikat, a kiküldött levelet és az esetleges válaszokat, és begyűjtik a pénzt.

Így védekezhetünk

• Naprakészen frissített vírusvédelemmel
• Operációs rendszer és Office biztonsági javítások telepítésével
• Ismeretlen feladó csatolmányát ne nyissuk meg
• Gyanakodjunk, ha váratlanul új számlaszámot adnak meg, inkább ellenőrizzük vissza telefonon a partnernél

Ha már áldozatul estünk

A csalók nem azt fertőzik meg, akinek végül az anyagi kára keletkezett, hanem a levelezőpartnerét, tehát

a károsult nem az a cég, amelyiknek a levelezőrendszerét feltörték, hanem a vele kapcsolatban levő;

a számla címzettje, akinek a rendszeréhez hozzá sem fértek a bűnözők.

A károsult cég szempontjából rendkívül nehéz felismerni a kifizetés eltérítési próbálkozást, mivel a bűnözők által küldött kérelem teljesen szabályosnak tűnik, a feltört cég levelezőrendszeréből érkezik, egy korábbi levélfolyamra válaszolva, azaz nincs árulkodó jel. A Sophos szakértője azt javasolja, hogy ha valakit megfertőztek, ellenőrizze a levelezését, vannak-e gyanús kiadott számlák, és vegye fel a kapcsolatot gyakori partnereivel, hogy azokat érte-e a fertőzésből származó kár.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!