Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Látványos a különbség: a gazdaságunk uniós pénzek nélkül

Látványos a különbség: a gazdaságunk uniós pénzek nélkül

Az EU-források beáramlása nélkül a magyar gazdaság 6%-kal kisebb lenne ,a lakossági fogyasztás hasonló mértékben maradna el a mostanitól, a beruházási szint pedig a mostaninak a kétharmada lenne - állapítja meg a KPMG és a GKI tanulmánya.

A héten jelent meg a KPMG és a GKI tanulmánya a magyarországi EU-források felhasználásának hatásairól, majd ezután napvilágot látott az a kivonat is, amelyik kifejezetten a makrogazdasági hatásokat értékeli. Ez a dokumentum több látványos ábrát is tartalmaz arról, hogy miként alakultak volna a gazdasági folyamataink az uniós források nélkül - összegezte a Portfolio.

Így is romlott a versenyképesség

Az elemzés fő következtetése (természetesen), hogy a kedvezményezettek részére kifizetett mintegy 14 ezer milliárd forint jelentős gazdasági és társadalmi hatásokkal járt Magyarországon: növekedett a GDP, a fogyasztás, a beruházás és a foglalkoztatás, valamint javult az ország külső és belső stabilitása. Az európai uniós források nélkül a vizsgált időszakban a magyar GDP csökkent volna, és Magyarország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyanakkor Magyarország versenyképessége a vizsgált időszakban romlott, a nemzetközi összehasonlításban magas egy főre jutó forrásallokáció ellenére nem sikerült lépést tartani a régió országaival.

GDP-növekedés

2015-ben a GDP szintje 4,6%-kal volt magasabban, mint 2006-ban (amikor érdemben megindult az EU-források beáramlása). A két időpont között Magyarország elszenvedte a válság miatti gazdasági visszaesést, majd a válság előtti szintre kapaszkodott. Uniós források nélkül viszont még mindig a válság alatti szinten lennénk, állítja a tanulmány. A szerzők számításai szerint ugyanis 2015-ben az uniós források hiányában a GDP 6,4 százalékponttal alacsonyabb lett volna, mint azzal együtt.

Látványos a különbség: a gazdaságunk uniós pénzek nélkül

A rövid- és középtávon jelentkező többlet-GDP volumenéből a legnagyobb részt a magas támogatási összegnek köszönhetően a mezőgazdasági és az infrastrukturális jellegű beavatkozási területek tették ki. Fajlagos értelemben a GDP növekedéséhez a társadalmi infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés és a környezeti infrastruktúra beavatkozási területek járultak hozzá legnagyobb mértékben.

Lakossági fogyasztás

A lakossági fogyasztás még mindig elmarad a 2007-es fogyasztási csúcsától, de EU-támogatások nélkül még 5,7%-kal kisebb lenne.

Összesítve a fogyasztási hatásokat a 2006 és 2015 közötti időszakban, 1000 forint uniós forrásra összesen 272 forint többletfogyasztás jutott. 

Látványos a különbség: a gazdaságunk uniós pénzek nélkül

Beruházások


A leglátványosabb eltérés a beruházási pályában van, pedig az még az uniós forrásokkal együtt sem mutat szívderítő képet. 2006-hoz képest 2015-ben a beruházás reálértéken 2,8 százalékkal volt magasabban. Ezzel szemben 2015-ben az uniós források hiányában 34,1 százalékponttal lett volna alacsonyabb a hazai beruházások volumene, amely így 2015-re a 2006-os érték 68,7%-ára esett volna vissza.

Látványos a különbség: a gazdaságunk uniós pénzek nélkül

A dokumentum nem tudott még számolni a 2016-os adatokkal, pedig az még érdekesebb képet mutatott volna. Mivel tavaly alig volt EU-forrásbeáramlás, a beruházások két számjegyű ütemben zuhantak vissza, vagyis a narancs vonal nagy esést jelzett volna, és sokkal közelebb került volna a kék vonal vonalhoz. 

Esélyünk sem lett volna

A Portfolio is kiemeli, hogy az uniós források hatásait igazából nem nagyon lehet számszerűsíteni. "A beáramló tőke keresleti és kínálati hatásaira kidobnak ugyan hasonló számokat a modellek, de ezek abból a feltételezésből indulnak ki, hogy ezen kívül a gazdaság egyéb folyamatai (a kockázati feláraktól a gazdaságpolitikai lépésekig) változatlanok maradtak. Az EU-források azonban egészen más pályára tették a devizában eladósodott gazdaságot azzal, hogy devizaforrást biztosított. Enélkül nem tudtuk volna a lakossági devizahitelek forintosítását végrehajtani, a lejáró deviza-államadósságot forintból finanszírozni - vagyis úgy általában a magyar gazdaság devizakitettségét csökkenteni. Ebből következően csak álmodozhattunk volna az ország felminősítéséről. Sőt, amennyiben a deviza egy részét a nyílt piacon kellett volna megszerezni, akkor a forintra nehezedő leértékelési nyomást is csak magasabb kamatokkal lehetett volna ellensúlyozni. Vagyis a jegybanki kamatpolitika sem lehetett volna ennyire laza."

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×