A héten jelent meg a KPMG és a GKI tanulmánya a magyarországi EU-források felhasználásának hatásairól, majd ezután napvilágot látott az a kivonat is, amelyik kifejezetten a makrogazdasági hatásokat értékeli. Ez a dokumentum több látványos ábrát is tartalmaz arról, hogy miként alakultak volna a gazdasági folyamataink az uniós források nélkül - összegezte a Portfolio.

Így is romlott a versenyképesség

Az elemzés fő következtetése (természetesen), hogy a kedvezményezettek részére kifizetett mintegy 14 ezer milliárd forint jelentős gazdasági és társadalmi hatásokkal járt Magyarországon: növekedett a GDP, a fogyasztás, a beruházás és a foglalkoztatás, valamint javult az ország külső és belső stabilitása. Az európai uniós források nélkül a vizsgált időszakban a magyar GDP csökkent volna, és Magyarország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyanakkor Magyarország versenyképessége a vizsgált időszakban romlott, a nemzetközi összehasonlításban magas egy főre jutó forrásallokáció ellenére nem sikerült lépést tartani a régió országaival.

GDP-növekedés

2015-ben a GDP szintje 4,6%-kal volt magasabban, mint 2006-ban (amikor érdemben megindult az EU-források beáramlása). A két időpont között Magyarország elszenvedte a válság miatti gazdasági visszaesést, majd a válság előtti szintre kapaszkodott. Uniós források nélkül viszont még mindig a válság alatti szinten lennénk, állítja a tanulmány. A szerzők számításai szerint ugyanis 2015-ben az uniós források hiányában a GDP 6,4 százalékponttal alacsonyabb lett volna, mint azzal együtt.

A rövid- és középtávon jelentkező többlet-GDP volumenéből a legnagyobb részt a magas támogatási összegnek köszönhetően a mezőgazdasági és az infrastrukturális jellegű beavatkozási területek tették ki. Fajlagos értelemben a GDP növekedéséhez a társadalmi infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés és a környezeti infrastruktúra beavatkozási területek járultak hozzá legnagyobb mértékben.

Lakossági fogyasztás

A lakossági fogyasztás még mindig elmarad a 2007-es fogyasztási csúcsától, de EU-támogatások nélkül még 5,7%-kal kisebb lenne.

Összesítve a fogyasztási hatásokat a 2006 és 2015 közötti időszakban, 1000 forint uniós forrásra összesen 272 forint többletfogyasztás jutott. 

Beruházások

A leglátványosabb eltérés a beruházási pályában van, pedig az még az uniós forrásokkal együtt sem mutat szívderítő képet. 2006-hoz képest 2015-ben a beruházás reálértéken 2,8 százalékkal volt magasabban. Ezzel szemben 2015-ben az uniós források hiányában 34,1 százalékponttal lett volna alacsonyabb a hazai beruházások volumene, amely így 2015-re a 2006-os érték 68,7%-ára esett volna vissza.

A dokumentum nem tudott még számolni a 2016-os adatokkal, pedig az még érdekesebb képet mutatott volna. Mivel tavaly alig volt EU-forrásbeáramlás, a beruházások két számjegyű ütemben zuhantak vissza, vagyis a narancs vonal nagy esést jelzett volna, és sokkal közelebb került volna a kék vonal vonalhoz. 

Esélyünk sem lett volna

A Portfolio is kiemeli, hogy az uniós források hatásait igazából nem nagyon lehet számszerűsíteni. "A beáramló tőke keresleti és kínálati hatásaira kidobnak ugyan hasonló számokat a modellek, de ezek abból a feltételezésből indulnak ki, hogy ezen kívül a gazdaság egyéb folyamatai (a kockázati feláraktól a gazdaságpolitikai lépésekig) változatlanok maradtak. Az EU-források azonban egészen más pályára tették a devizában eladósodott gazdaságot azzal, hogy devizaforrást biztosított. Enélkül nem tudtuk volna a lakossági devizahitelek forintosítását végrehajtani, a lejáró deviza-államadósságot forintból finanszírozni - vagyis úgy általában a magyar gazdaság devizakitettségét csökkenteni. Ebből következően csak álmodozhattunk volna az ország felminősítéséről. Sőt, amennyiben a deviza egy részét a nyílt piacon kellett volna megszerezni, akkor a forintra nehezedő leértékelési nyomást is csak magasabb kamatokkal lehetett volna ellensúlyozni. Vagyis a jegybanki kamatpolitika sem lehetett volna ennyire laza."