A gazdasági portál cikkében rámutatott, hogy a fizetési kártyás összforgalomhoz viszonyítva továbbra is alacsony Magyarországon a visszaélések aránya.

Az okozott kárnak ráadásul mindössze tizede terhelte a kártyabirtokosokat 2016 harmadik negyedévében.  

A bankok ugyanis az esetek nagy részében teljesen kártalanítják az ügyfelet.

A visszaélések elsődlegesen a határon átnyúló forgalomhoz kapcsolódnak, az összes eset 68, az összes okozott kár csaknem 84 százaléka jelentkezett itt. 

Jellemzően

a Magyarországon ellopott adatokkal és kártyákkal külföldön élnek vissza,

míg a magyar elfogadóknál a más országban szerzett kártyaadatokkal és plasztikokkal követnek el csalásokat.

A visszaélések típusát tekintve főleg a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő,

alapvetően internetes tranzakciók érintettek:

ezek mind darabszámban, mind okozott kárértékben 68 százalék körüli arányt képviselnek.

A magyarországi kártyaelfogadói hálózatban elkövetett visszaélések száma 1024, összértéke csaknem 60 millió forint volt.

Mikor fizet a bank?

Alapvetően két ügyletmenet létezik arra az esetre, ha valakinek visszaélnek a bankkártyájával.

Az egyik, ha

az ügyfélnek elveszett, ellopták a kártyáját.

Ebben az esetben az ügyfél 45 ezer forintig mindenképpen köteles állni az őt ért veszteséget, az e feletti összeget pedig átvállalja a bank, ha a szerződésben foglaltaknak megfelelően járt el az ügyfél a kártyahasználat során.

A másik eset,

ha az ügyfélnél van a kártya, és úgy élnek vissza vele.

Ekkor - ha a banki vizsgálat nem derít fényt az ügyfél általi csalásra - a bank állja a visszaélés teljes veszteségét.

Igaz, jellemzően a vizsgálat lezárultáig, de legfeljebb egy bizonyos előre meghatározott határidőig (30, vagy akár 60 napig) a bank nem kártalanítja az ügyfelet.