„Hosszú évek óta mérjük és elemezzük az adatokat, évről évre kimutatható, hogy nagyjából 100-120 ezer Megawattóra villamos energiát takarítunk meg az óraátállítással, ami egy közepes méretű magyar város teljes éves fogyasztása” - mondta el a MAVIR szóvivője.

Bercelly Réka hozzátette, Magyarország 1980 óta alkalmazza az óraátállítás módszerét, azóta körülbelül 4 ezer Gigawattóra villamos energiát takarított, ezt a mennyiséget az ország nagyjából öt hét alatt fogyasztja el.

A becslés módszertanáról a szóvivő elmondta: „minden évben összevetik az óraátállítás előtti és utáni napok villamosenergia-fogyasztási adatait. Nehéz ez, mert befolyásolja az időjárás és az ünnepek is. Gyakran hosszú hétvégére, tavasszal pedig húsvétra esik az átállítás ideje, ilyenkor az éveket nem lehet összehasonlítani. Az adatok évről évre nagyjából megegyeznek.”

Bercelly Réka elmondta, az Egyesült Államokban 1916-ban, szintén energiatakarékossági okokból vezették be, ezzel a céllal használták a háborús időkben is. Aztán 1976-ban Franciaország alkalmazta először. Pár éve néhány volt orosz tagállam kilépett a rendszerből, noha náluk is kimutatták az energiatakarékossági adatokat.

„Energiamegtakarítás a tavaszi/nyári időszak alatt jelentkezik, akkor egyébként is hosszabb a természetes nappali világosság ideje. Azzal, hogy egy órával előre állítjuk az órát, még tovább nyújtjuk ezt az időszakot, később kell lámpát kapcsolni. Ilyenkor ősszel csak visszaállunk a normál, téli időszámításra, energiamegtakarítás ekkor nincs” - hangsúlyozta a MAVIR szóvivője.