Kifejtette: az adótitok fogalma gyakorlatilag 1991. január 1-je óta változatlan, minden az adózást érintő tény, adat, körülmény adótitoknak minősül. Ezért már csaknem negyed évszázada adótitok önmagában az a tény, hogy egy vállalkozás vagy akár magánszemély adókedvezményt vesz igénybe, vagy az adójából, illetve az adóalapjából támogatást ad - összegezte az eddigi szabályozási gyakorlatot az NGM helyettes államtitkára.

Rámutatott: az adókedvezmények és a támogatások kapcsán nem volt egységes a jogértelmezés, mivel azok egy része adótitok, egy másik - az előző körrel részben átfedésben lévő - része viszont nyilvánosan elérhető adat volt. Ezt a bizonytalanságot oldja fel az új szabályozás.

A támogatásokra vonatkozó egyes adatok kapcsán - figyelembe véve, hogy ezek az adatok az adózók magán- és üzleti tevékenységébe is tartoznak - tisztázni kellett az adótitok fogalmán keresztüli védettség mibenlétét, mértékét, továbbá az átláthatóság biztosítása érdekében a támogatások kapcsán megismerhető adatok körét - ismertette a helyettes államtitkár.

Izer Norbert elmondta: az adóévben igénybe vett adókedvezmény, jóváírás mértéke jelenleg is nyilvánosan elérhető, bárki által megismerhető adat, ezért ezeket az adatokat felesleges adótitokként kezelni.

Tájékoztatása szerint az átláthatóság biztosítása érdekében a kapott támogatások összege nem tekinthető az üzleti vagy magánszférába tartozó adatnak, így a javaslat biztosítja ennek megismerhetőségét. Az állami vagyon kezelésére, nyilvánosságára vonatkozó szigorúbb elvárásoknak megfelelően nem minősül adótitoknak a nemzeti, illetve állami vagyont kezelő, azzal gazdálkodó támogatók esetében a támogatás adóévben összesített mértéke és az igénybe vett kedvezmény összesített nagysága - mondta az NGM helyettes államtitkára.