Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

A fél fizetésünket lakbérre kell költeni

Nyugat-Európában egy átlagos albérlő a jövedelmének mintegy 25 százalékát fordítja lakhatásra, míg Magyarországon ez akár 50 százalék is lehet - közölte az InfoRádió kérdésére az Otthontérkép vezető elemzője. Ditróy Gergely szerint hazánkban továbbra is megközelíti a 90 százalékot azoknak az aránya, akik saját tulajdonú ingatlanban élnek.

 „Azt régóta lehet tudni, hogy Magyarországon, illetve az egykori keleti blokk országaiban jóval magasabb azoknak az aránya, akik saját tulajdonú lakásban laknak, mint a nyugat-európai országokban, például Németországban, Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Királyságban is – ott 50 százalék környékén van ez a mutató, nálunk 80-nál is több. Romániában jóval 90 százalék fölött vannak azok, akik saját tulajdonú lakásban élnek” - magyarázta Ditróy Gergely.

Az Otthontérkép vezető elemzője hozzátette, ez a mutató azért fontos, mert egy olyan országban, ahol milliószámra élnek emberek különböző minőségű bérlakásokban, a jól átgondolt feltételekkel működő piacnak megvannak a hagyományai is.

Ditróy Gergely arra hívta fel a figyelmet: „az árakat úgy érdemes összehasonlítani, hogy milyen arányban kell az átlagos jövedelmünket lakhatásra fordítani.”

Jelenleg Magyarországon meglendültek a bérlakásárak, amelynek több oka is van; például az ingatlanok turisztikai típusú felhasználása, valamint az, hogy a fiatalok első körben inkább bérelnek, nem akarnak lakást vásárolni, hitelt felvenni – jegyezte meg az Otthontérkép vezető elemzője.

„Magyarországon jelenleg, a hivatalos átlagfizetésekhez képest, 35-50 százalék között mozog a kétkeresős modell lakhatásra fordított költsége. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy 70-80 négyzetméteres bérelt lakásra a teljes bevételünk majdnem felét rá kell szánni. Nyugat-Európában ez 25 vagy az alatti százalék is lehet” - emelte ki Ditróy Gergely.

Az Otthontérkép vezető elemzője hozzátette, a visegrádi országokban nem annyira jó a helyzet, mint a németeknél, de Magyarországon most alacsonyan vannak a hivatalos átlagkeresetek, tény az is, hogy a lakásárak mindenhol magasabbak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 7. 22:27
×
×
×
×