Árvay Tivadar tájékoztatása szerint a Franciaország elleni kötelezettségszegési eljárás első lépcsőjeként a bizottság felszólító levelet küldött az illetékes hatóságoknak az úgynevezett Macron-törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott aggályok eloszlatására. A német hatóságoknak pedig kiegészítő felszólító levelet küldtek, mindkét ország protekcionista intézkedései ellentétesek az áruk és szolgáltatások szabad áralmásának elvével - mondta.

Kiemelte: a fuvarozók azt szorgalmazzák, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerüljön, és érdemi, az európai jogba illeszthető döntés szülessen.

Az unió szellemiségével ellentétes intézkedéseket "jó eséllyel" megakadályozzák az uniós intézmények - vélekedett a szóvivő.

A héten Brüsszelben demonstrált 11 uniós tagállam fuvarozói érdekképviselete, köztük az MKFE - emlékeztetett. Ezt megelőzően május végén közös tiltakozó levelet juttattak el országaik francia nagykövetségeinek, és bizottsági képviseleteinek, amelyben a német és francia minimálbér, továbbá a kiküldetési irányelv a fuvarozókat hátrányosan érintő módosítása ellen tiltakoztak, mert az intézkedések erősen korlátozzák az áruk unión belüli szabad áramlását. A levélben kérték a Németország ellen korábban indult kötelezettségszegési eljárás felgyorsítását is - tette hozzá. Az érintett 11 tagállam közlekedési minisztere is jelezte már a problémát az EB-nek.

A kiküldetési irányelv ágazati alkalmazása életszerűtlen, mivel a fuvarozó nem kiküldetésben dolgozik az adott országban, hanem az áruszállítási tevékenységének elengedhetetlen része különböző országok érintése - húzta alá.

Kitért arra is, hogy a magyar gépkocsivezetők bére nincs elszakadva a nyugat-európai kollégáik bérétől, átlagosan félmillió forintos havi bért vihetnek haza. A cégekre és a gépjárművekre pedig egységes európai szabályozás érvényes.

A fuvarozói alágazat Magyarországon a GDP 6 százalékát adja, ami lehetne 10 százalék is - mondta. A magyar fuvarozók a 2004-es uniós csatlakozás óta megháromszorozták a piacaikat.