Kovács Zoltán szerint a bizottság által a napokban megtett ajánlás első két pontjával nem lehet vitatkozni: a magyar kormány is hangsúlyt fektet a foglalkoztatás és az átláthatóság növelésére.

A fiskális kiigazításra vonatkozó felvetéssel viszont "maximálisan" nem ért egyet a kormány - mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt hat évben egyetlen ilyen, az Európai Bizottság által jelzett javaslat sem vált be.

"A magyar gazdaság állapota jó, stabil; azok a számok, amelyeket megjelöltünk célként maximálisan tarthatók" - hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság szerdán előterjesztette a 2016-os országspecifikus ajánlásait, amelyekben a következő 12-18 hónapra vonatkozóan gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt az egyes tagállamoknak.

Azt javasolták Magyarországnak, hogy a középtávú költségvetési cél elérése érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,3, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben, hacsak a szükséges strukturális reformok segítségével nem sikerül csekélyebb erőfeszítéssel elérni a középtávú célokat.

A bizottság azt is javasolta a kormánynak, hogy csökkentse tovább a szektorspecifikus adókat, fokozza a korrupcióellenes küzdelmet, továbbá segítse a közmunkaprogramban résztvevők visszatérését az elsődleges munkapiacra, aktívan alkalmazzon egyéb munkaerőpiaci eszközöket, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban. A bizottság szükségesnek tartja az adóék szűkítését az alacsony jövedelműek körében. Javasolja a közbeszerzések átláthatóságának javítását és a verseny erősítését az elektronikus közbeszerzési eljárás révén, valamint a nyílt pályázatok körének bővítését. Fontosnak mondja a bizottság a szolgáltató szektor és a kiskereskedelem szabályozási környezetének javítását, a kiszámíthatóság fokozását.