Elmondta: Moszkva arra számított, hogy alá fogják írni a kitermelés szintjének befagyasztásáról szóló megállapodást. A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy a megegyezés hiánya nem lesz hatással Oroszországra, mert annak vállalatai továbbra is erősen versenyképesek.

"Úgy gondoljuk, hogy a piaci helyzetnek ki kell egyenlítene a kereslet és a kínálat egyensúlyát" - mondta.

Novak közölte: a konzultáció folytatódik és a továbbiakban kiderül, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó tagállamok meg tudnak-e állapodni abban, hogy a befagyasztásból mindannyiuknak részt kell-e vállalniuk.

A miniszter szerint Dohában azért nem sikerült megállapodni, mert az olajkartellben részt vevő több ország megváltoztatta az ezzel kapcsolatos álláspontját. Ezek közé tartozott Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar.

Szavai szerint Oroszország megértéssel viszonyul az OPEC-országok álláspontjához, de a bejelentés meglepetésként érte. Novak hangoztatta: nem Irán pozíciója a fő oka annak, hogy elmaradt a megállapodás a dohai találkozón.

Az orosz energiaügyi miniszter úgy vélte, így az olajpiacon 2017 közepére jön létre az egyensúly, míg a befagyasztás sikeres bejelentése esetén ez három hónappal előbb történt volna meg. Hangsúlyozta: Oroszország kész a jövőben is részt venni egy hasonló, a befagyasztást célzó találkozón, ha az OPEC-országoknak a szervezet júniusi bécsi csúcstalálkozójáig sikerül majd megállapodniuk.

Novak szerint noha a kőolaj-kitermelés befagyasztásának ügyében továbbra is lehetséges az együttműködés, csökkent a sikerrel kapcsolatos derűlátás. Mint fogalmazott, "nem korrektek" a találkozón részt nem vevő harmadik országokkal - értsd: Iránnal - szembeni követelések.

Elvileg abban állapodtak volna meg Dohában a világ vezető olajtermelői, hogy a kitermelést októberig a januári szinten fagyasztják be. A lépéstől azt várták volna, hogy megnyugszanak a piacok, és a kőolaj ára fokozatosan tovább emelkedik. Az egyeztetések kulcskérdése már csak az volt, hogy a szaúdi fél elfogadja-e, hogy Irán "kilóg" a sorból, és amíg mások vállalják, hogy nem növelik a termelésüket, addig Teherán többet termel és többet is exportál, ami piaci részesedésének növekedését eredményezi.

Egyes vélemények szerint a dohai találkozó sikerébe vetett remény eredményeként emelkedett sokat az utóbbi hetekben a kőolaj világpiaci ára, számos elemző viszont úgy látja, hogy a túltermelés és a nyomott kereslet által jellemezhető piacon nem a befagyasztás, hanem az amerikai kitermelés csökkenése eredményezte az árak megugrását.