A pályázati rendszer célja, hogy elismerje az áruk, szolgáltatások magas minőségi színvonalát, elősegítse a piacon versenyképes termékek előállítását, és ösztönözze a fejlesztést.

A beadott pályázatokat több fordulón értékelik, és a kiírók tanácsa ítéli oda a tanúsító védjegy használati jogát. Az eredményt szeptemberben hirdetik ki.

Kiss Károlyné Ildikó, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója elmondta, hogy a harmincnyolc főcsoportot a magyar gazdaság összetétele alapján alakították ki, korábbi témák összevonásával, megszüntetésével és újak meghatározásával.

Az idén pályázati segédletet is kiadtak a jelentkezéshez szükséges dokumentációk összeállításához, a védjegyhasználati szerződésben rögzítették a jogokat és kötelezettségeket - tette hozzá.

Kiemelte, a pályázaton a különdíjakkal évek óta erősítik a Kárpát-medencében élő magyarság gazdasági összetartozást, s az idén a Kárpát-medencében működő külhoni vállalkozások is pályázhatnak a védjegyhasználat elnyerésére.

A pályázati rendszer fővédnöke, Latorcai János országgyűlési alelnök képviseletében Pap Csaba Gábor titkárságvezető elmondta, hogy a nagydíj a termékbiztonság, a magas minőség és magyar gazdaság iránti elkötelezettség emblémájává vált.

A pályázatot a kiírói tanács - az Industorg-Védjegyiroda Minőségügyi Kft., a Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Poli-Farbe Vegyipari Kft., a ProfessionCert Mérnöki Szolgáltató Kft. és a Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - hirdette meg, szakmailag támogatja a Közbeszerzési Hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A pályázaton a Magyarországon, vagy a Kárpát-medencében gyártott, forgalmazott termékkel, vagy termékcsaláddal vehetnek részt a pályázók, illetve hozzá kapcsolódó szolgáltatással, vagy önálló szolgáltatással.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a pályázat meghirdetésekor kiemelte, hogy a Nemzeti Együttműködési Programban a kormány a külpolitika középpontjába a gazdasági kapcsolatokat állította, ezen belül kiemelten szerepel a gazdasági súly növelése a Kárpát-medencében. Felhívta a figyelmet a kutatóintézet Kárpát-haza programjára, amely rendszereket, hálózatokat épít, és fontosnak nevezte a szülőföldön való boldogulást.