A nemzeti kereskedőház azért jött létre, hogy a magyar vállalkozások számára megfelelő külpiaci lehetőségeket találjon, ugyanakkor amellett, hogy az anyaországi magyar vállalkozások számára befektetési lehetőségeket keresnek, nagyon fontos az is, hogy megtalálják a szerbiai magyar vállalkozásokat, és felmérjék azok lehetőségeit, illetve igényeit - emelték ki a megnyitón felszólalók.

A kétoldalú együttműködés fő területe a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, de más területet is érintenek majd a magyar és a szerb igények szerint - hangsúlyozta Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója. A vajdasági származású vezérigazgató elmondta, hogy a magyar kormány 50 milliárd forintos támogatásával, amely terület- és gazdaságfejlesztésre fordítható, valamint a nemzeti kereskedőház megnyitásával a két ország olyan közös projekteket tud megvalósítani, amelyekkel más országok piacain lehet megjelenni, "erre kiváló alkalom a most induló program, hiszen forrás is, piac is rendelkezésre áll".

A vajdasági kirendeltségek célja a magyar kis- és közepes vállalkozások, illetve a régió cégei közti exportcélú együttműködés elősegítése, amelynek érdekében a kereskedőház konkrét üzleti lehetőségeket és piaci információkat nyújt a partnerei számára.

Pásztor István, a vajdasági tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kiemelte, hogy a magyar kormány 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési támogatása és a nemzeti kereskedőház közvetítése óriási lehetőséget biztosít a vajdasági magyar vállalkozások számára, és elősegíti a szülőföldön való megmaradást és boldogulást is. Hozzátette, hogy a magyar nemzetpolitika eddig a szimbolikus szférát, az identitásmegőrzés szféráját támogatta, és most először mozdult el a reálszféra irányába a támogatáspolitika.

"Ez számunkra nagyon nagy lehetőség és nagyon nagy kihívás" - fogalmazott Pásztor István, majd hozzáfűzte: "minden lehetőségünk adott arra, hogy bizakodók legyünk (.), mert olyan lehetőség áll előttünk, olyan intézményi rendszer körvonalazódik, olyan eszközrendszer áll rendelkezésre, amelynek segítségével pozitív értelemben tudunk változtatni a mindennapjainkon, meg tudjuk erősíteni a vállalkozóinkat, a piaci pozícióikat, vállalkozói köröket tudunk generálni, és ezzel meg tudjuk teremteni az alapját annak, hogy ebben a térségben emberhez méltó életet tudunk teremteni önmagunknak".

A magyar kormány 50 milliárd forintos támogatása egy 30 milliárdos hitelprogramból és egy 20 milliárdos vissza nem térítendő állami támogatásból áll. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, a turizmusra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik majd, a cél pedig az, hogy megállítsák, illetve visszafordítsák a fiatalok külföldre vándorlását.

A magyar kormány kiemelt célja, hogy a környező országokban növelje jelenlétét, a nemzeti kereskedőház pedig hozzá tud járulni ahhoz, hogy a magyar-szerb kereskedelmi forgalom is felélénküljön.

Jelenleg több mint 400 magyar-szerb vegyes tulajdonú vállalat tevékenykedik Szerbiában, és a jövőben ez a szám tovább növekedhet. A magyar-szerb kereskedelmi forgalom a tavalyi esztendőben meghaladta az egymilliárd eurót, és már az idei év első nyolc hónapjában is több mint 700 millió euró volt, és folyamatosan növekszik.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház közép-európai kereskedelem-élénkítő programja keretében a jövő év elejéig 22 iroda kezdi meg működését a Kárpát-medencében, illetve Lengyelországban.