"Magyarország népessége 2015. január 1-jén 9 millió 856 ezer fő volt, ez 22 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés alapvetően a természetes fogyásból eredt, ami azt jelenti, hogy kevesebb gyermek jött világra, mint ahányan meghaltak. Ez a 2014. évi érték mérséklődött az előző évhez képest, de még így is egy 35 ezres természetes fogyásról beszélhetünk, amelyet a nemzetközi vándorlásból adódó 13 ezres pozitív egyenleg kismértékben tudott csak ellensúlyozni" - jelezte a KSH osztályvezetője.

Branyiczkiné Géczy Gabriella hozzátette: "több európai országhoz hasonlóan Magyarországnak is komoly demográfiai kihívás a társadalom öregedése. A tartósan alacsony termékenységgel és a várható élettartam emelkedésével a gyerekkorúak aránya csökken, miközben az idősebb korosztályoké pedig nő, mindez egyre nagyobb terhet ró a társadalmi ellátórendszerekre. 2015. január 1-jén 100 tizenöt év alatti gyermekkorúra 124 idős - 65 évesnél idősebb - korú személy jutott, ez az előző évihez képest emelkedett, akkor 121 volt ez az érték."

"Most megnéztük azt is, hogy ez országosan hogyan alakul, látszik, hogy eltérések vannak a különböző megyékben. Szabolcs-Szatmár és Pest megyében még mindig a több a gyerekkorúak száma, mint a 65 év felettieké, a másik véglet pedig Zala és Békés megye, ahol 100 gyermekkorúra már több mint 150 időskorú lakos jut. Az öregedési indexet befolyásolja az is, hogy egy adott területen mekkora volt a gyermekvállaláskor a várható élettartam, illetve hogyan alakul a halandóság. Szabolcs-Szatmár és Pest megyében a gyermekvállalás is magasabb értéket mutat, fiatalabb a korösszetétel és az idősek körében a halandóság is kedvezőbb" - hangsúlyozta a KSH osztályvezetője.