A gazdasági növekedés üteme az első negyedévhez képest éves összevetésben 3,5 százalékról, negyedéves alapon 0,7 százalékról lassult. Az első félévet tekintve 3,1 százalék volt a gazdaság növekedése az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A feldolgozóiparban és az építőiparban a hozzáadott érték éves növekedése az első negyedévi 8,2 és 9,5 százalékról 7,0, illetve 6,5 százalékra mérséklődött. Ezek eredőjeként az ipar egészét tekintve 7,8 százalékról 6,1 százalékra lassult a növekedés. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen.

A mezőgazdaság teljesítményének második negyedévi 16,8 százalékos csökkenése nagyobb az első negyedévi 8,9 százaléknál. A szolgáltatásokban a hozzáadott érték növekedése viszont az előző negyedévi 2,3 százalékról 2,4 százalékra gyorsult, bár ezzel is elmaradt az átlagtól.

A GDP második negyedévi, 2,7 százalékos bővüléséhez az ipar 1,4, az építőipar 0,2, a szolgáltatások 1,3 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,6 százalékponttal visszahúzta a GDP növekedését.

A szolgáltatások közül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növekedett nagyobb mértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítményének növekedése az előző negyedévi 2,0 százalék után 3,5 százalékkal nőtt. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 3,8 százalékkal növekedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 4,8 százalékkal bővült a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.

A szolgáltató ágak közül a pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 0,4 százalékkal mérséklődött, mivel a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya csökkent. A háztartások hitelállományának csökkenését a devizahitelek forintosításának folyamata magyarázza.

A háztartások tényleges fogyasztása az előző negyedévivel megegyező, 2,6 százalék növekedést mutatott, ezen belül azonban a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedése 2,7-ről 3,0 százalékra gyorsult, míg a természetbeni társadalmi juttatásoké 2,4 százalékról 1,6-ra csökkent.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,2 százalékkal újra emelkedett az előző negyedévi 6,7 százalék visszaesés után, de a készletállomány csökkenése miatt a bruttó felhalmozás 1,1 százalékkal csökkent és ezzel 0,2 százalékponttal fékezte a GDP második negyedévi növekedését. A GDP második negyedévi bővüléséhez a háztartások tényleges fogyasztása és a végső fogyasztás egyformán 1,5 százalékponttal járult hozzá.

A nettó export növekedése ugyanakkor 1,4 százalékkal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, miután az áruk és szolgáltatások kivitele 7,5, behozatala pedig 6,5 százalékkal meghaladta a múlt év második negyedévit. A külkereskedelemben folyó áron 687 milliárd forint aktívum keletkezett. Az áruforgalomban a kivitel 6,8, a behozatal 6,4 százalékkal bővült, a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 10,7, importja 6,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A második negyedévben az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, a termelési oldalon a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,6, az iparé 1,2, az építőiparé 0,2 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságé 0,2 százalékkal csökkent. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás részei közül a háztartások fogyasztási kiadása 0,6, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,4, a közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal bővült. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,3 százalékkal emelkedett. Az export 1,0, az import 3,2 százalékkal nőtt.

A harmadik negyedéves előzetes adatokat november 13-án teszi közzé a KSH.