Meggyőződésem, hogy az élelmiszeripar versenyképességi hatékonyságán múlik az egész terméklánc versenyképessége. Mint ahogy az elmúlt húsz év mutatja, az élelmiszeripar gyengesége bizony megjelent az egész magyar agrárgazdaság versenyképességi problémáiban is - fogalmazott Fórián Zoltán.

Hozzátette: van viszont ellentétes példa is, a német élelmiszeripar példája. Magyarországon is a legfontosabb feladat, hogy az élelmiszeripar versenyképességében nagy előrelépéseket tegyünk. Ebből a szempontból a stratégiai szerep kiemelten fontos - hangsúlyozta.

Megszületett az élelmiszeripar fejlesztési stratégiája is. Arra számítok, hogy a 200 milliárd körüli összeg, ami a vidékfejlesztési programból jön, és a 100 milliárd, ami a gazdasági és innovációs operatív programból jön, hatására az élelmiszeripar biztosabb, nagyobb piaca lesz a mezőgazdaságnak, még akkor is, ha ez jellemzően a nagyvállalati kört nem érinti - véli az agrárszakértő.

"Nem szabad őket magukra hagyni. Azt gondolom, hogy azok a tárgyalások, amelyek korábban elindultak, és azok a kormányzati ígéretek, amelyek elhangzottak arra vonatkozóan, hogy ha már brüsszeli forrásból nem, akkor nemzeti forrásból meg fogjuk próbálni célzottan a nagyvállalati kör fejlesztését támogatni, remélhetőleg meg fog valósulni, és hozzáadódhat az előzőleg említett óriási összegekhez. Mindez olyan hatást fog kifejteni az élelmiszeriparra, ami a mezőgazdasági termelői potenciálunk sokkal magasabb szintű kihasználását fogja eredményezni" - fogalmazott Fórián Zoltán.

Kevés előrejelzést kapnak a magyar gazdák, márpedig olyan stratégiai, beruházási, pályázati, finanszírozási döntéseket kell hozniuk, amihez nagyon nagy szükség lenne arra, hogy piaci információkkal, előrejelzésekkel rendelkezzenek - emelte ki.

"Az idei évre szóló mezőgazdasági kibocsátási előrejelzésünk 2250 milliárd forintról szól. Ebbe belekalkuláltuk azt, hogy úgy néz ki, hogy a kukoricát a hőhullám sokkal jobban megviselte, mint a kalászosokat. A napraforgó esetében is kisebb lesz a termés, mint az elmúlt évben volt, hiszen éppen a virágzásban érte a hőhullám, ami azt jelenti, hogy az olajtartalom nem lesz túl jó, esetleg a szemek száma sem lesz nagy, és a mérete sem lesz olyan, mint tavaly. Annyira nem viseli meg, mint a kukoricát, de a napraforgóból is számítunk egy kis visszaesésre. Ezeket is belekalkulálva, és azt is, hogy az állattenyésztés is tartja azt a lassú növekedő tendenciát, amit az elmúlt években elkezdett, a 2250 milliárdos szintet várjuk erre az évre" - ismertette az agrárszakértő.

"Azt gondolom, hogy az idei eredményekre kifejezetten büszkének kell lennie a magyar gazdatársadalomnak ezen körülmények között" - összegezte.

Egyre növekszik a technológiai színvonal, komoly beruházások zajlanak a magyar mezőgazdaságban, ami érzékelhető, hiszen a mezőgazdasági technológiák fejlesztése mindig is arról szólt, hogy az időjárásnak való kitettséget valamilyen szinten mérsékeljük. Ezért fejlesztik a fajtákat, ezért fejlesztik a gépeket, a technológiákat, hogy valamelyest a kitettséget mérsékelni lehessen. Ebben látványosan halad előre a magyar mezőgazdaság - fogalmazott.

Az, hogy ebben az évben csökkenni fog a kibocsátás, legnagyobb részben a nemzetközi árcsökkenéseknek a következménye. A legtöbb terménynél nem itthon dől el az, hogy mennyi lesz a felvásárlási ár, hanem a nemzetközi piaci mozgások határozzák ezt meg. Csak úgy tudjuk ezt kihasználni, ha ismerjük a folyamatokat - vélte Fórián Zoltán.

Ugyanúgy, ahogy a klímaváltozás esetében, a nemzetközi ártendenciák sem kiszámíthatatlanok. Az elmúlt évben gyakran beszéltünk arról, hogy kiszámíthatatlanná vált a piac. Ma már egyértelműen azt tudjuk mondani, hogy nem kiszámíthatatlan, csak nehezebben átlátható - fogalmazott az Agrár Központ vezető agrárszakértője.