Infostart.hu
eur:
369
usd:
327.93
bux:
0
2026. október 2. péntek Petra

Egyre többen, egyre többet költenek a játékkaszinókban

Egyre több hazai és külföldi játékos látogatja a hazai kaszinókat, amelyeknek az összesített játékbevétele és játékadója évről évre dinamikusan nő - derül ki Tállai András államtitkár Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.

Ikotity István az elmúlt 5 évre visszamenőleg hónapokra lebontva azt szerette volna megtudni, hányan látogatják az egyes kaszinókat, azokban mekkora összegben játszanak, a játékosok hány százaléka nyer, kaszinónként mennyi egy játékos átlagos nyeresége és vesztesége, mekkora az egyes kaszinók bevétele és mennyi adót fizetnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában kifejtette: a vizsgált időszakban eltérő számú játékkaszinó működött az egyes években. Míg 2011-ben két budapesti és egy soproni II. kategóriájú játékkaszinót látogathattak a játékosok, 2015-re - a 2014. május 5-én megkötött koncessziós szerződések alapján - nyolcra nőtt a játékkaszinók száma. Jelenleg öt budapesti és egy-egy soproni, debreceni és nyíregyházi II. kategóriájú kaszinó működik.

Az államtitkár felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a játékkaszinók működésével kapcsolatban az adótitokra vonatkozó törvényi rendelkezések figyelembevételével éves összesített adatok kiadására van lehetőség.

Az összesített adatok szerint 2011-ben 205 ezer, 2012-ben 300 ezer, 2013-ban 639 ezer, 2014-ben 810 ezer, 2015 első félévében pedig 606 ezer hazai és külföldi játékos látogatta a játékkaszinókat.

A játékosok által vásárolt értékzsetonok, valamint a pénznyerő automatákon játékjog szerzésére alkalmas pénz összege a 2011. évi 33,1 milliárd forintról 2012-ben 44 milliárd, 2013-ban 100,6 milliárd, 2014-ben pedig 128 milliárd forintra nőtt, míg 2015 első fél évében 88,4 milliárd forintot tett ki. Az államtitkár megjegyezte, hogy ezek az adatok eltérhetnek a tétek tényleges alakulásától.

A játékkaszinók éves összesített - a tiszta játékbevételre és a borravaló 50 százalékára kiterjedő - játékadó alapja 2011-ben 6,3 milliárd, 2012-ben 7,9 milliárd, 2013-ban 15,3 milliárd, 2014-ben 19,4 milliárd, 2015 első fél évében pedig 13,1 milliárd forint volt.

A játékkaszinók éves összesített játékadója 2011-ben 1,9 milliárd, 2012-ben 2,4 milliárd, majd - koncessziós díj levonás nélkül - 2013-ban 4,6 milliárd, 2014-ben 5,8 milliárd, 2015 első félévében 3,8 milliárd forintra rúgott.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrással törököt fogott-e a Tisza? – elemzők az Arénában

Baka Andrással törököt fogott-e a Tisza? – elemzők az Arénában

Baka András köztársasági elnökkel törököt fogott-e a Tisza, vagy éppen az derült ki, hogy működik a fékek és ellensúlyok rendszere? Exterde Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában erről is faggatta Virág Andreát, a Republikon Intézet stratégiai igazgatóját és Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját.

„Elvesztette közpénz jellegét” – Döntéseket hozott a vizsgálóbizottság Kósa Lajos és Bánki Erik meghallgatása után

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezte az MNB-törvénynek azt a 2016-os módosítását, amely a jegybanki alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban jelentősen megnehezítette volna az adatigényléseket – mondta Bánki Erik volt fideszes országgyűlési képviselő az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén, amelyen Kósa Lajost, a Fidesz volt frakcióvezetőjét is meghallgatták.
inforadio
ARÉNA
2026.10.02. péntek, 18:00
Boczán Viktor
a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója
Elvándorolnak a családok a magyar fővárosból: mi hozhat fordulatot?

Elvándorolnak a családok a magyar fővárosból: mi hozhat fordulatot?

A meglévő városszerkezet sűrítése, az intézményi bérlakásszektor kiépítése és a szabályozási korlátok – például a merev parkolási előírások – feloldása lennének a megoldás a Magyarországon mintegy hárommillió embert érintő lakhatási szegénység és válság ellen - ez volt talán a lényege a csütörtökön lezajlott Országos Urbanisztikai Konferencia lakhatással foglalkozó kerekasztal-beszélgetésének. A szakértők szerint a jelenlegi helyzet közvetlenül veszélyezteti a gazdasági versenyképességet, mivel a munkaerő mobilitásához szükséges megfizethető lakhatás hiányzik a növekedési zónákban. Kiemelt figyelmet kapott a Rákosrendező projekt is, ahol a tervezett mintegy 10 000 lakás jelentős részét megfizethető kategóriában kívánják megvalósítani. A projekt és a lakhatás témája a Portfolio Future of Construction konferenciáján is figyelmet kap majd, érdemes lesz ellátogatni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×