A tagállamok által tervezett gazdasági, foglalkoztatási és költségvetési politikákról az Európai Bizottság készített értékelést és fogalmazott meg ajánlásokat, amelyek a formális elfogadás előtt több szakaszon mentek keresztül.

A bizottság még tavasszal közzétette az országspecifikus ajánlásokat, majd a pénzügyminiszteri tanács jóváhagyása után azok júniusban az Európai Tanács elé kerültek. Az uniós állam-, illetve kormányfők általánosságban támogatták azokat, így utolsó lépésként a pénzügyminiszteri tanács formálisan és véglegesen is áldását adta a dokumentumokra kedden.

Idén a 28 uniós tagállam közül 26 ország és az euróövezet egészére készültek ajánlások. Kivétel maradt Ciprus és Görögország, amelyek makroökonómiai kiigazító programokban vettek részt, így annak keretében készült róluk értékelés, illetve ajánlás.

Magyarországnak öt ajánlást tettek. Elsőként azt, hogy a középtávú költségvetési cél elérése érdekében idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő kiigazítást hajtson végre. Emellett tegyen intézkedéseket a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására, csökkentse a piactorzító szektorspecifikus adókat, a közmunkára fordított költségvetési forrásokat irányítsa át az aktív munkaerő-piaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium akkor azt közölte: a költségvetési kiigazítással kapcsolatos ajánlását az Európai Bizottság azon saját, tavaszi előrejelzése alapján készítette, amely nem vette figyelembe sem a konvergenciaprogramban bejelentett intézkedéseket, sem a benyújtott 2016-os költségvetésben lévő új információkat.

Az ajánlások megvalósítását később ellenőrzik, de jogi értelemben nem kötelező érvényűek.