A Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában a miniszter elmondta, hogy elkészítették az új megállapodás tervezetét és azt hamarosan elküldik a magyar partnernek. Vrdoljak nem fedett fel részleteket a javaslatból.

Az INA részvényeinek 49,1 százaléka van a Mol tulajdonában, a horvát állam pedig a részvények 44,84 százalékát birtokolja. A Mol rendelkezik az irányítói jogokkal.

Korábbi értesülések szerint a horvát kormány úgy akarja átírni a részvényesi megállapodást, hogy a döntéshozatalban a fő részvényes Mollal azonos jogai legyenek. Ezt a magyar vállalat elutasítja. A magyar félhez közeli forrás még március elején azt mondta a Reutersnak, hogy a Mol inkább stratégiai, mintsem pénzügyi befektetőnek tekinti magát, és azt akarja, hogy "képes legyen irányítani" a horvát vállalatot.

A Mol sérelmezi, hogy a bürokrácia és a helyi politikai érdekek hátráltatják azon terveit, hogy többet fektessen be az INA-ba és hatékonyabban működtesse a céget. A magyar vállalat nem hajlandó feladni az irányítói jogok feletti ellenőrzést, és jelezte, hogy kész eladni INA-részesedését, ha nem sikerül hamarosan megállapodásra jutni.

A két fő részvényes évek óta vitatkozik az irányítói jogokról és a beruházási politikáról, és 2013 szeptembere óta folynak közöttük tárgyalások az INA jövőjéről. Emellett mindkét fél nemzetközi jogi fórumhoz is fordult a tulajdonosi viták rendezése érdekében.

Utoljára tíz hónappal ezelőtt egyeztetett a horvát kormány és a Mol vezetése, újfent sikertelenül. A Reuters szerint nem valószínű, hogy a felek megállapodásra jutnak a jövő év februárjában esedékes horvátországi parlamenti választások előtt.

A horvát gazdasági miniszter közölte azt is, hogy valószínűleg júniusban írják alá az adriai olaj- és gázlelőhelyek feltárását és kitermelését célzó koncessziós szerződéseket.

"Biztosak akartunk lenni abban, hogy a környezetvédelmi tanulmányok teljes egészében elkészülnek az aláírás előtt" - mondta Vrdoljak.

A tavaly április 2-án kiírt tenderen az érdeklődők 29, egyenként 1000-1600 négyzetkilométeres lelőhely feltárására jelentkezhettek, az Adria-tenger Horvátországhoz tartozó északi részén nyolc, középen és a déli részeken pedig 21 lelőhelyre.

Januárban tíz koncessziót oda is ítéltek a horvát hatóságok, és az eredeti elképzelések szerint már tavasszal aláírták volna a megállapodásokat. Környezetvédők azonban élesen tiltakoznak a szén-hidrogén-lelőhelyek kiaknázása ellen, mondván, a fúrások tönkretehetik az Adriai-tengert és kárt okozhatnak a turizmusnak.