A stabilitási törvény alapján az adósságképlet 2015. január 1-jén lépett hatályba, vagyis azt először a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell figyelembe venni.

A Költségvetési Tanács múlt pénteken közzétett véleményéből kiderült, hogy a tanácsnak nincs alapvető ellenvetése a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével vagy végrehajthatóságával kapcsolatban, ugyanakkor úgy véli, a tervezet nem felel meg az adósságképlet előírásának, ezért a képlet módosítását javasolják.

Az adósságképlet az alaptörvény és az EU vonatkozó úgynevezett "1/20"-os előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza.

Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetve növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra, és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható következményekkel járna - írta a KT.

Kovács Árpád, a KT elnöke vasárnap az M1 aktuális csatornán teljesíthetetlenek és káros követelménynek nevezte az adósságszabály jelenlegi képlet szerinti betartását.

A tanács mindezek alapján már korábban is az adósságképlet alapos felülvizsgálatát javasolta, most pedig szükségesnek tartja annak törlését, vagy módosítását - fejtették ki véleményükben.