A nemzetközi hitelminősítő a péntek este Londonban bejelentett döntést egyebek mellett azzal a véleményével indokolta, hogy a magyar gazdaság külső egyensúlyi problémái jelentősen enyhültek az utóbbi években. Az S&P szerint a devizaalapú ingatlanhitelek átváltása, valamint a helyi valutában történő hitelfinanszírozást előtérbe állító kormányzati stratégia is enyhítette Magyarország sebezhetőségét a potenciális külső sokkoktól, köztük az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve monetáris szigorítási ciklusától.

A felminősítés nyomán mindhárom nagy hitelminősítő - az S&P mellett a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings is - azonos, a befektetési ajánlású kategóriától egy fokozattal elmaradó besorolással tartja nyilván Magyarországot.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy pénteki budapesti fórumon beszélt arról, hogy szerinte megérett a helyzet arra, hogy a hitelminősítők felminősítsék Magyarországot. Az elmúlt években ugyanis a folyó fizetési mérleg masszív többletet mutat, az államháztartási hiány évek óta 3 százalék alatt van, az ország növekedésében pozitív változás következett be, és a foglalkoztatás is folyamatosan bővül - mondta.

A HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által rendezett XVI. Pénzügyi Csúcstalálkozón Varga Mihály azt is megemlítette, hogy a tervek szerint még ebben a kormányzati ciklusban az egyszámjegyű szja mellett az áfa 27 százalékos kulcsa is csökkenhet.

A kormány szeretné a társasági adó mostani két kulcsát közelíteni, és 10 százalékra kellene a szintjét mérsékelni - közölte a miniszter.

A kormány egyelőre nem változtat az idei 2,5 százalékos növekedési prognózisán - mondta a miniszter, ugyanakkor hozzátette, hogy a tartósan alacsony olajárak segítik a magyar gazdasági növekedést, és akár fél százalékponttal is "eltéríthetik" az előzetesen várt ütemtől.

A nemzetgazdasági miniszter előadásában emlékeztetett arra: 2010-ben Magyarországot még egy lapon említették Görögországgal az eladósodottsági és egyéb problémái miatt. Görögország azóta is folyamatosan újabb hiteleket vesz fel, Magyarország ezzel szemben idén nem fog kibocsátani devizakötvényt a nemzetközi piacokon. Elmondta: míg a 3 éves görög államkötvény hozama 20 százalék körül van, addig a hasonló magyar állampapír 2,1 százalék körül mozog.

Varga Mihály megismételte, hogy a kormánynak továbbra is kiemelt célja a gazdasági növekedés ösztönzése, és azt is szeretné elérni, hogy a magyarországi bankok jelentősen bővítsék a hitelezésüket. Részben ezt a célt szolgálta az a megállapodás, amelyet a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) február elején aláírt, és az is, hogy a bankadó mértéke csökkenni fog a jövőben - jelezte a miniszter.

Az is kedvező, hogy az egyik legnagyobb hazai kereskedelmi bank már bejelentette, a következő években 550 millió euróval akarja növelni hazai hitelezési kapacitását - mondta Varga Mihály.

Rámutatott: a következő három évben a kormány a tulajdonába kerülő bankokat szakmai elvek alapján reorganizálja, de a magyar állam nem kívánja tartósan a tulajdonában tartani ezeket a hitelintézeteket. Azt követően, hogy a pénzintézetek működése stabillá és fenntarthatóan nyereségessé válik, a piaci szereplők számára értékesíti őket.

A miniszter kiemelte: a kormány célja továbbra is a stabil gazdasági növekedés fenntartása, az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez mért szintjének csökkentése, sőt a következő években a kormány a nulla százalékos költségvetési deficitet is el szeretné érni.

Varga Mihály kockázatokat is említett, így például az orosz-ukrán válságnak a külkereskedelem teljesítményére gyakorolt negatív hatását.

Hozzáfűzte: a kedvező gazdasági növekedési adatokhoz az uniós források ütemes lehívása, a jegybanki növekedési hitelprogram, és az Magyar Fejlesztési Bank és Eximbank hitelkonstrukciói egyaránt hozzájárultak.

Varga Mihály arról is szólt, hogy a jövő évi költségvetés törvényjavaslatát a kormány - a tervek szerint - április végéig benyújtja a parlamentnek, és a konvergencia-programot is április végéig kell beadni az Európai Bizottságnak, így a törvényjavaslathoz és a programhoz kötődő tervező munka összekapcsolható, sőt, a két dokumentumnak összhangban kell állnia egymással.

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy az adózás rendjéről szóló jogszabály változni fog, az új törvény a tervek szerint 2016. január elsején léphet hatályba. Kiemelte: az új jogszabály egy ügyfélbarát, szolgáltató jellegű adórendszer kialakítását célozza meg.