Infostart.hu
eur:
368.92
usd:
325.05
bux:
148318.56
2026. szeptember 29. kedd Mihály

A német törvényhozás alsóháza megszavazta a lakbérféket

Németországban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) csütörtökön elfogadta a lakbérek emelkedésének visszafogását célzó úgynevezett lakbérfékről szóló jogszabályt.

A tartományok törvényhozási képviselete, a Bundesrat március végén szavaz a törvényről és várhatóan el is fogadja, a lakbérfék így áprilistól működhet. A legfontosabb szabály szerint a tulajdonos vagy ingatlankezelő bérlőváltáskor legfeljebb 10 százalékkal emelheti a kezdeti bérleti díjat a körzetben - kerületben, városrészen, településen - jellemző átlagos lakbér fölé. A szabály azokon a területeken érvényes, amelyeken lakáspiaci feszültség - meredeken emelkedő lakbérek, bérlakásínség - jellemző. A területek kijelölése a tartományi kormányok hatásköre.

A szövetségi kormány szerint a mintegy 21 millió bérlakás közül 4,2 millió található olyan régióban, ahol jelentős piaci feszültség alakult ki, és az új szabály évente 400 ezer lakásbérlőt ment majd meg a lakhatási költségek nagymértékű emelkedésétől.

A lakbérfék bevezetése a szociáldemokrata párt (SPD) egyik fő ígérete volt a választási kampányban 2013-ban. A koalíciós társ konzervatív CDU/CSU pártszövetség attól tartott, hogy az SPD-s elképzelés visszavetheti az ingatlanpiaci beruházásokat. A kormánypártok végül abban állapodtak meg, hogy a lakbérfék nem érvényes az újépítésű - 2014. október 1. után átadott -, és a teljes körűen felújított bérlakásokra.

Az ellenzék szerint az intézkedés nemigen védi meg a bérlőket a bérleti díjak elszabadulásától. Az SPD nagyszabású választási ígéretéből végül csak egy "lakbér-kézifék" lett - emelte ki a legnagyobb ellenzéki párt, a Baloldal szónoka a szavazás előtti vitában.

A lakhatási költségek emelkedése a legfontosabb társadalmi problémák közé tartozik Németországban, mert a lakosság nagy többsége nem saját tulajdonú lakásban, hanem bérelt ingatlanban lakik.

A kezdeti díjat jelenleg egyedül a piac szabályozza, és a leginkább felkapott régiókban - főleg nagyvárosokban és egyetemvárosokban - gyakori, hogy az új bérlőnek sokkal többet kell fizetnie, mint amennyit a kiköltöző bérlő fizetett. A lakásbérlők érdekvédelmi szervezete (DMB) szerint ez a különbség például Berlinben és Münchenben 20 százalék, Münsterben 34 százalék, Regensburgban 36 százalék.

Címlapról ajánljuk

Őrizetbe vették Hankó Balázst, vallomást tett, majd Kecskemétre vitték

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. Ügyvédje elmondta: a volt miniszter vallomást tett. Hankó Balázst éjszaka Kecskemétre vitték, ott fogják lefolytatni gyanúsítotti kihallgatását.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Nagy Elek: egy modern kamarát szeretnék átadni a stafétabottal

Nagy Elek: egy modern kamarát szeretnék átadni a stafétabottal

Nagy Elek a kamarai törvény tervezett módosításáig még végigvinné az MKIK átalakítását, utána azonban átadná a stafétabotot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak arról is beszélt, milyen rendszer válthatja fel az évi 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulást, arról, hogy a kamarának tudás- és termelékenységfejlesztő intézménnyé kell válnia, mivel éreztetnék a vállalkozásokkal, hogy valódi támogatást kapnak a pénzükért. A kamara egyik konkrét eredményeként az átalányadó szabályainak kamarai kezdeményezésre történt módosítását emelte ki, amely számításaik szerint egyéni vállalkozónként évente mintegy 200 ezer forint megtakarítást jelent, az 5000 forintos éves kamarai hozzájárulás negyvenszeresét. Nagy Elek szerint a Demján Sándor Tőkeprogramban akár már a jövő héten elindulhatnak a hónapok óta várt kifizetések, miközben az alapkezelő működésének átvilágítása folytatódik, az előző, menesztett vezérigazgató vádjait pedig a saját felelőssége elhárítására irányuló alaptalan vádaskodásnak nevezte, azokat tényekre hivatkozva utasította el. Beszélt a kata tervezett átalakításáról, a kkv-k termelékenységi problémáiról, az árrésstop kivezetéséről és arról is, miért van szükség szerinte generációváltásra nemcsak a magyar vállalkozásoknál, hanem magában a kamarai rendszerben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×