Varga Mihály, részben a miniszterelnök pénteki évértékelő beszédében elmondottakra reagálva kifejtette, ez a növekedés úgy valósul meg, hogy "nincs külső eladósodás", megállt az adósság növekedése és elkezdett szép lassan csökkenni, valamint az éves hiányt is 3 százalék alatt tudják tartani.

Kifejtette: az ideális állapot az lenne, ha uniós források nélkül is növekedne a gazdaság.

Felidézte, tavaly 5200 milliárd forint állami és más beruházás valósult meg, miközben a fogyasztás, köszönhetően a rezsicsökkentésnek és reálbérnövekedésnek is húzza már a növekedést. Az export is jól alakul, több mint 100 milliárd euró lesz a tavalyi év exportteljesítménye, miközben az európai piacok még mindig panganak. Tehát van egy néhány olyan eleme a növekedésnek, amelyek biztatóak, de ott van mellettük az uniós források több mint 2000 milliárd forintja éves szinten - közölte.

A miniszter szerint azt az állapotot kell elérni a struktúraváltással a következő években, hogy ha kivonjuk a növekedésből az uniós támogatásokat, akkor is erős növekedési pályán maradjon a gazdaság.

Kifejtette, sikerült elérni, hogy európai összevetésben Magyarország már nem a hátul kullogók, hanem az elől menetelők közé tartozik, amit mutat az is, hogy tavaly két negyedévben is az első volt a növekedést nézve. Elmondta, a termelő szektorok támogatása, a mezőgazdaság megerősítése továbbra is fontos, lényeges, hogy a gazdasági struktúra stabil legyen, mert hosszú távon külső segítségre nem számíthatunk, sem hitelre, sem uniós forrásra.

A szektorális adókról elmondta, ezek már rendszerszintű adók, a közös közteherviselés elemei. Azoknak az ágazatoknak, amelyek nyereségesek tudtak lenni a válság éveiben is, magasabb szinten kell vállalniuk a közterhekből. Hozzátette, ha például a bankrendszer képes még magasabb hitelezésre, megéri a magyar államnak a bankadón igazítani a nagyobb növekedési hatás elérése érdekében.

A társadalompolitikai szempontokról Varga Mihály elmondta, a legfontosabb az, hogy a középosztály stabilizálódjon, és az a dolgozó ember, aki 8-10 vagy 12 órát is dolgozik és szeretne felzárkózni, az kapja meg ehhez a segítséget.

A Buda-Cash brókerházról és a hozzá tartozó regionális bankokról elmondta: ahhoz, hogy kiderüljön, mi van a brókerháznál és pénzintézeteinél, kellett részben az ellenőrzési rendszer módosítása, illetve az, hogy a vezetői úgy érezzék, hogy most már nem éri meg titkolni és kozmetikázni az adatokat, hanem érdemes egy önfeljelentéssel feltárni, mi történik a cégnél.

Elmondta, a héten már elkezdtek dolgozni egy módosító csomagon, ami az ellenőrzési periódus mostani öt évének három évre való a csökkentésére tesz majd valószínűleg javaslatot. Erről egyeztetnek a felügyeletet gyakorló Magyar Nemzeti Bankkal.

Elmondta, ha a jegybank is jóváhagyja javaslataikat, akkor ezzel már a kormány elé tudnak menni, és parlamenti módosítás is lesz belőle. Egy fogyasztóvédelmi csomagról van szó, amiben más javaslatok is lesznek - tette hozzá.

A károkról elmondta, sok még a bizonytalan hír és információ, a legfontosabb az, hogy nézzék meg, hogy az államigazgatást és az államot milyen kár, sérelem érte. Hozzátette, 84 önkormányzat és 52 nemzetiségi önkormányzat vezetett számlát az érintett bankoknál, ezen belül bérekről, szociális ellátásokról, beruházások támogatásáról van szó. A Belügyminisztérium és a gazdasági minisztérium által felállított bizottság a károkat felméri, s intézkedéséket hoz például arról, hogy egy önkormányzat már ne kapjon pénzt a befagyott számlájára, hanem nyisson egy új számlát, ahonnan a béreket kifizetheti. Ehhez hasonlóan segít az adóhivatal és a nyugdíjfolyósító is abban például, hogy új számlákat nyittat, illetve az adóhivatal lehetővé teszi, hogy annak, akinek beragadt a pénze, később fizethessen ki egy adót.

A bizottság végzi a munkáját, és hamarosan jelentést tesz - mondta.

Varga Mihály elmondta, az önkormányzatok kárának összesítése zajlik, a mostani információk szerint 10 milliárd forint alatti összeg van a befagyott számlákon.