"A legambiciózusabb energiaprojekt az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása óta" - ezekkel a szavakkal konferálta fel Maros Sefcovic, bizottsági alelnök az Energia Unióról szóló stratégiát, amit szerda délelőtti ülésén hagyott jóvá a biztosi testület. Sefcovic szerint a most bejelentett stratégia - amit a következő években számos jogszabályi javaslat követ majd - elsősorban átfogó, "holisztikus" megközelítésében különbözik a korábbi energia- és klímapolitikai kezdeményezésektől.

"Ez az első próbálkozás az energia és klíma téma valamennyi aspektusának a kezelésére" - fogalmazott a Bizottság Energia Unióért felelős alelnöke, aki külön is kihangsúlyozta, hogy a stratégia nem változtat az energiapolitika EU-szerződésben rögzített status quo-ján, ami az EU és a tagállamok között "megosztott hatáskörbe" utalta ezt a politikát. "Az Energia Unió nem fog változtatni a megosztott hatáskörökön" - szögezte le Miguel Arias Canete, az EU energia- és klímaügyi biztosa is.

A dokumentum szerzői külön is aláhúzzák, hogy néhány kivétellel alapvetően a már meglévő jogi keretek jobb érvényesítésén keresztül tartják indokoltnak az Energia Unió útjának egyengetését, aminek ugyanakkor nincs végpontja. A csomag központi eleme az energia belső piacának létrehozása is, amire eredetileg 2014 vége volt a határidő, ám a stratégia most már meg sem kísérli egy új időpont megjelölését. Ettől függetlenül Sefcovic jelezte, hogy a jelenlegi Bizottság mandátumának végére, 2019 környékén kellene szárba szöknie számos most vázolt elképzelésnek.

A stratégia egyszerre képviseli a folytonosságot és az újítást is. Fő elemei az energia szolidaritás (alapjában véve a tagállamok egymás iránt érzett felelőssége és energiarendszereik kölcsönös előnyöket nyújtó összekapcsolása); "ötödik szabadságjogként" az energia határokon átnyúló szabad áramlásának biztosítása; az energiahatékonyság önálló energiaforrásként való kezelése és a karbonszegény társadalom megteremtése.

Az energia uniós stratégia egyik hangsúlyos eleme az EU és tagállamai tárgyalási pozícióinak erősítése az energiaforrásnak számító harmadik országokkal (elsősorban Oroszországgal) szemben. A Bizottság egy a kormányok által három éve már elutált javaslat felújításával azért kardoskodik, hogy az energia tárgyú kormányközi megállapodásokról a tagállamok már a korai szakaszban tájékoztatást nyújtsanak Brüsszelnek, hogy az még idejében fel tudja hívni a figyelmüket olyan rendelkezésekre, amely ellentétesek lehetnek az uniós energiabiztonság vagy belső energiapiac szabályaival.

"A Bizottság részvételével a harmadik országokkal folytatott tárgyalásokon és egy sztenderd szerződéses záradékok felé történő elmozdulás révén hatékonyabban el lehetne kerülni a kellemetlen nyomásgyakorlást és biztosítani lehetne az európai szabályok tiszteletben tartását" - olvasható a szövegben. A Bizottság ezért felül fogja vizsgálni a kormányközi szerződésekre vonatkozó döntést és különböző opciókat kíván javasolni annak érdekében, hogy a tagállamok egy nyelven szólaljanak meg, ha harmadik országokkal ülnek le tárgyalni.

A Bizottság ugyancsak javaslatot kíván tenni (a gázellátás biztonságáról szóló rendelet felülvizsgálatának részeként) az olyan kereskedelmi gázszerződések megfelelő transzparenciájának biztosítására, amelyek kihatnak az EU energiabiztonságára, miközben ügyelnének az érzékeny üzleti információk bizalmas kezelésére.

A szöveg végleges változata visszafogottabb, mint az előző verzió, amely szerint "az ilyen üzleti szerződések legfontosabb aggregát tartalmi elemeit (ár, gázmennyiség, értékesítési feltételek) rendszeresen közzétennék, olyan átlátható etalont teremtve, ami referencia lehetne a jövőbeli tárgyalásokon". Maros Sefcovic szerint miközben a bizalmas üzleti információkat nem teregetnék ki, a nagyobb transzparencia lévén átláthatóvá és összehasonlíthatóvá válhatnának az árak, ami gyengítené az eladók tárgyalási pozícióját az európai vevőkkel szemben. "Szilárd meggyőződésem, hogy képesek vagyunk az üzleti titkokat tiszteletben tartó módon nagyobb átláthatóságot teremteni" - szögezte le a Bizottság alelnöke.

A Bizottság korábbi terveitől eltérően még nem mondta ki az utolsó szót a közös gázvásárlás ügyében, ami eredetileg Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök javaslata volt. A testület ehelyett mérlegelni fogja a közös gázvásárlás önkéntes formáját, ami az igények begyűjtésére és egybegyúrására épülő mechanizmus lenne, és eleve csak válsághelyzetben és olyan tagállamok esetében léphetne működésbe, amelyek egyetlen gázszállítótól függenek. További kitétel, hogy egy ilyen közös gázvásárlási mechanizmusnak teljesen összhangban kell állnia a WTO-előírásokkal és az EU versenyjogi szabályaival.

Maros Sefcovic kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy a három évvel ezelőttihez képest most kedvezőbb a pillanat a Bizottság nagyobb átláthatóságra irányuló elképzeléseinek tagállami támogatására. A magyar miniszterelnök egyik, az ilyen lépéseket a nemzeti szuverenitásba való beavatkozásnak nevező nyilatkozatára válaszul a bizottsági alelnök meggyőződésének adott hangot, hogy Orbán Viktor is képes lesz meggyőzni a változtatás előnyeiről.

Brüsszel célja egy közös válságkezelés létrehozása, ennek keretében megelőző és vészhelyzetekre vonatkozó intézkedéseket készül javasolni regionális és uniós szinten egyaránt. Meggyőződése ugyanis, hogy főleg válsághelyzetekben meg kell erősíteni a tagállamok közötti szolidaritást.

Változáson ment át az energia uniós dokumentumnak az árszabályozással foglalkozó része is. A biztosi testület elé bevitt szövegtervezetben még az szerepelt, hogy "a Bizottság a bekerülési költségek 2016-ban való kivezetésére törekszik majd a versenyjogi és a gazdasági kormányzási kereteken keresztül, azok igénybevételével. Ehhez képest a végleges szövegből már kimaradt a 2016-os dátum, vagyis ez a cél felpuhult. Brüsszel arra fogja ösztönözni a tagállamokat, hogy a hatóságilag szabályozott árak kivezetésére vonatkozó ütemtervet fogadjanak el.

A szabályozott árak kivezetésével egy időben a tagállamoknak a kiszolgáltatott fogyasztók védelmére irányuló mechanizmusra is javaslatot kellene tenniük az energia uniós dokumentum szerint. Brüsszel szerint lehetőleg a szociális rendszeren keresztül kellene megvédeni a legsebezhetőbb fogyasztókat. Ha mégis az energia piacon keresztül történne ez a kompenzáció, akkor "szolidaritási tarifával vagy a gáz- és az áramszámlából kedvezmény nyújtásával" kellene eljárni. Az ilyen kompenzációs rendszerek költségeit pedig az erre nem jogosult fogyasztóknak közösen kellene állniuk.

A Bizottság a költségek alacsony szinten tartása szempontjából fontosnak nevezi, hogy egy ilyen mechanizmus jól célzott legyen, és hogy korlátozzák az árszabályozás okozta torzulásokat (példának okáért ne növeljék tovább a tagállamokban a "tarifahiányokat", az energiaszolgáltatók azon jogát, hogy bizonyos költségeket beépítsenek az árba).

További részletek a BruxInfo cikkében.