A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a NAIK létrehozásával szeretnék a hazai szőlész-borász társadalomnak tudományos és szaktanácsadási hátteret biztosítani.

Feldman Zsolt kiemelt jelentőségűnek nevezte a kecskeméti kutatóintézet fejlesztését, mert Kunsági Borvidék 20 ezer hektáros területével az ország legnagyobb, több ezer család megélhetését biztosító borvidéke.

Úgy fogalmazott: a laboratórium tevékenységének elindítása egy olyan fejlesztési munka része, amely a hazai szőlészeti ágazat számára a legkritikusabb tevékenységet, a szaporítóanyag előállítását biztosítja.

Hangsúlyozta, hogy alapvető fontosság a patogénmentes szaporítóanyagok előállítása.

Feldman Zsolt fontosnak nevezte, hogy szakmailag stabil alapokon nyugvó, erősebb, jó tulajdonsággal rendelkező fajtákkal, megfelelő kutatási háttérrel rendelkezzen az ágazat.

Emlékeztettet arra, hogy a borvidék termelői komoly tőkét fektettek be ültetvényeik megújításába.

A helyettes államtitkár kiemelte: Kecskemét a NAIK szempontjából fontos bázis, hiszen a szőlészeti és borászati kutatóállomás mellett a városban működik a Zöldségtermesztési Kutatóintézet is.

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere célként fogalmazta meg, hogy a régióban, illetve a vidéken élő vállalkozásokat, magas színvonalú szakmai munkával segítse az intézmény.

Kecskemétnek az autóipar fejlesztése mellett stratégiai célja, az agrárium fejlesztése a feldolgozóiparral együtt - tette hozzá.

Szabó Attila, a kecskeméti kutató állomás vezetője ismertette: a beruházás a tervezett 30 millió forinttal szemben 27 millió forintból valósult meg.

A korábban bezárt, közigazgatásilag Kecskeméthez tartozó miklóstelepi kutatóintézet laboratóriumát telepítették át Kecskemét-Katonatelepre, az egykori Mathiász-birtokon található kutató állomásra.

Szabó Attila fontosnak nevezte, hogy kutatóhellyel is bővült az intézmény, ahol jelenleg 17-en dolgoznak.