Deli Gergely, a Mathias Corvinus Collegium oktatója az InfoRádióban azt mondta: "Oren Bar-Gilla  Magyarországon még meglehetősen gyerekcipőben járó, új közgazdaságtani irányzat egyik legjelentősebb képviselője a világon."

"Általában a mainstream felfogás a neoklasszikus közgazdaságtani irányzat, ennek az eredményeire épül, illetve haladja meg az új gondolkodásmód, amelyet viselkedési közgazdaságtannak nevezünk. Ennek erősebb az intellektuális vonzereje nemcsak Egyesült Államokban, hanem Európában is. Ennek a felfogásnak az a lényege, hogy szemben a neoklasszikus gondolkodásmóddal nem egy racionális, ésszerű viselkedésű embert állít a gondolkodása középpontjába, hanem megvizsgálja, hogy általában az emberek a valóságban ténylegesen hogyan viselkednek, és ezért nagyban támaszkodik a modern pszichológia eredményeire is" - mondta Deli Gergely.

"A professzor előadásából meg lehet tudni azt, amit igazából nap mint nap tapasztalunk a bőrünkön, hogy milyen olyan gyengeségeink vannak például vásárlóként, amelyeket a szofisztikált nagyvállalatok kihasználnak annak érdekében, hogy a profitjukat megnöveljék. Olyan egyszerű, hétköznapi dolgokra kell gondolni, mint a hitelkártya-szerződések, jelzáloghitelek, fogyasztói hitelek. Bar-Gill professzor ezeken keresztül mutatta be az új modell lényegét" - ismertette a Mathias Corvinus Collegium oktatója.

"Két nagyon fontos olyan tulajdonság van, amellyel a modern pszichológiai kutatások gazdagították a közgazdaságtani gondolkodást. Az egyik emberi gyengeség az optimizmus: hajlamosak vagyunk alulértékelni bizonyos jövőbeli negatív események bekövetkeztét, például olyan esemény éri, ami miatt elveszíti az állását, vagy valamiért hitelfelvételre szorul, vagy azt gondoljuk, hogy a felvett hitelösszeget könnyen vissza tudjuk fizetni. Ez az optimizmus, amely ránk jellemző, kiszolgáltatottá tesz minket bizonyos típusú termékekkel szemben. A másik ilyen érdekes pszichológiai jellemzője az embernek az a rövidlátóság, hajlamosak vagyunk felülértékelni a közvetlen rövid időn belül jelentkező hasznokat a rejtett, csak hosszú távon jelentkező költségekkel szemben. Ezért van az, hogy nagyon sok terméket a fogyasztói piacon úgy áraznak be, hogy annak csak a hasznait érzékeljük és később jóval nagyobb költséget fizetünk meg annál, mint amelybe a termék a piacon kerül" - jelezte Deli Gergely.